Ivánfy Jaksity György

Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene írni, amit átéltem, azt a sok-sok sztorit, amelyek körülöttem és velem történtek, és azokat az érdekes embereket, akikkel alkalmam volt megismerkedni. De kellő önkritikával felvértezve tisztában voltam azzal is, hogy én egy senki...

Ebben a könyvben Bence, a városi kisfiú rácsodálkozik a természet szépségére. Rájön, hogy a mi valódi erdeink is legalább olyan izgalmasak, mint a legegzotikusabb dzsungelek.

Táblái kissé kifakultak, elszíneződtek. Ez a frivol, önironikus memoárkötet egyszerre irodalmi önéletrajz, azaz a virtigli regényíró, Ivánfy Jaksity György, illetve a neves jogász-közgazdász "id(ősb)" dr. Jaksity György látlelete a huszadik század kelet-európai...

Ivánfy Jaksity György gazdag és sokszínű élettapasztalata alapján írta meg legújabb, immáron negyedik regényét, mely a fővárosban munkát kereső vidéki fiatalokról szól, akik megszokott környezetükből kiszakadva, szüleiktől, családjuktól távol, gyökértelenül...

Himnuszunk szavai szerint - ezzel magyarázva meg minden bajunkat - a balsors tép bennünket. Pedig jó lenne, ha nem erre hárítanánk hibáinkat, mert azok jó részét elsősorban magunkban, azaz történelmi döntéseinkben kell keresnünk. Ideje végre az évszázados önámítás helyett...