Mit jelentett lelkesedni az első világháború kezdetekor, és mit jelentett a lelkesedés az értelmiség mobilizációja szempontjából? Milyen faktorok együttese bírta rá a közösség egyes tagjait a kollektív célokkal való azonosulásra, odáig menően, hogy saját érdekeiket is...

Az Lélek és történelem interdiszciplináris konferenciasorozat, amely a történelem és a pszichológia (pszichiátria) találkozási pontjaira fókuszál. Közelség és távolság című, legújabb kötetünk egy nehéz időszakban: a világjárvány és az újratalálkozás idején tartott...

A szerző figyelmét a disszertációjához készített történeti interjúk fordították a pszichoterápia felé, majd már a 20. századi Magyarország történetének kutatójaként lett klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta-jelölt. Ez a kettős érdeklődés, a történeti...

A kötet a szerzőnek az elmúlt másfél évtizedben papírra vetett pénz- és banktörténeti témájú írásait tartalmazza. A tanulmányok fókuszában az 1914 és 1938 közötti évek, az első világháború hosszú távú hatásai és a két világháború között időszak mély...

A Magyar Királyság a mohácsi csatát követően a Habsburg Monarchia része lett, amelynek kormányzati központja és uralkodói rezidenciavárosa Bécs volt. A császárváros fokozatosan egy közép-európai birodalom centrumává vált, ahova időről időre - művelődési,...

Bethlen Miklós (1642-1716) erdélyi kancellár az elmúlt évszázad során fokozatosan vált a kora újkori erdélyi politika ikonikus alakjává és a régi magyar irodalom kanonizált szerzőjévé. Nagy formátumú államférfi, a magyar önéletírás-irodalom egyik legkiválóbb...

A Köztes terek a közelmúlt "nyóckerét" vizsgálja, vagyis azt a városnegyedet, amely a rendszerváltás utáni rövid életű, mégis egyedülálló roma identitásépüléseknek, kulturális gyakorlatoknak, önreprezentációs kísérleteknek volt a helyszíne. Az 1990-es és 2000-es évek...