Az igazság határán [szépséghibás]

Az állapotfotókat megtalálja alul, a leírásnál.

Már csak tizennégy nap van hátra a Maia nevű aszteroida becsapódásáig. Amerika ? és a világ ? egészén végérvényesen eluralkodott a káosz. Az emberek bunkerekben, magukra hagyott áruházakban és átmeneti szállásokon húzzák meg magukat, a pénz mit sem ér, a víz és az ennivaló azonban felbecsülhetetlen értékű. A Föld minden szegletében a közelgő apokalipszisre készülődnek, a boldogság hajszolásának szentelve utolsó napjaikat.

Csakhogy Hank Palace nyomozónak még maradt egy megoldatlan ügye. Imádott húgát, Nico Palace-t utoljára egy csapat gyanús, felfegyverkezett fiatal társaságában látta egy katonai helikopteren. A radikális szervezet meggyőződése, hogy atomrobbantással képesek lehetnek megakadályozni az aszteroida becsapódását. Hank ugyan nem hisz a dologban, de mindenképpen látnia kell Nicót a világvége előtt, hogy elbúcsúzhasson tőle. Hosszú, fáradságos útja Amerika kék, vörös, zöld és szürke városain át vezet, amelyekben más és más arcát öltötte magára a félelem és az őrület: hol derűs nyugalmat színlelve élik mindennapjaikat a lakosok, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, hol bunkerekben rejtőznek, máshol pedig erőszak tombol, és az utolsó korty vízért gyilkolják egymást. Az idő egyre fogy, Hank pedig a végsőkig képes elmenni azért, hogy pontot tehessen a nyomozására, és választ kaphasson legfontosabb kérdéseire: létezhet-e egyetlen, végső igazság, és mi marad belőlünk, ha mindent feláldozunk érte? Megmaradhatunk-e embernek, ha a Földnek már csak napjai vannak hátra?

Az utolsó nyomozó-trilógia zárókötetében Ben H. Winters az emberi megszállottság, hit és életösztön erejét és határait boncolgatja, a hazugság legkülönfélébb formáit szembeállítva a regény elszánt főhősének igazságkeresésével.