Hol fogantam, ott leszen sírod [eHangoskönyv]

Sokan találkoztak már a csajága-röcsöge kifejezéssel. Azt viszont kevesen tudják, hogy Csajág egy ma is létező község Veszprém megye szívében. Oda születtem és ott nőttem fel, rengeteg gyerekkori emlékem kötődik a kis falumhoz, ám egy rejtélyt soha nem sikerült megfejtenem.
Kitől és miért kapta a Csajág határában lévő lankás rész a Röcsöge domb nevet?
Rengeteg kutatás után úgy döntöttem, a szülőfalum megérdemli, hogy megkapja általam a saját történetét, egy legendát Röcsögéről. Mindezt úgy, hogy a korabeli történelmi események hitelesen vagy árnyékoltan, de említésre kerüljenek a regényben...
A török hódoltság idejében, 1552-ben járunk, a Dunántúlon, mégpedig Chajag faluban. Egyszerű emberek élik itt az életüket, jobbágyok és földesurak, akik viszonylagos békében művelik a földjeiket. Fizetik a sarcot a töröknek, néha a németnek, és abban bíznak, hogy az ország távolabbi részein dúló véres és hősies harcok ott maradnak a messzeségben, ahol zajlanak. Ekkor érkezik a faluba Márton, az alföldi lovászlegény, aki aztán tizennégy éven át hánykolódik a történelem ezen korszakának néha megindítóan gyönyörű, máskor fájdalmas viharában. Hit, lemondás, kétségek és remény kíséri az útját, mígnem megérkezik oda, ahová mindig is tartozni akart...
Röcsöge legendáját egy útitársam meséli el nekem 2004 nyarán, miközben majdnem négyszáz kilométert zötykölődünk a vonaton Miskolctól Budapestig..."