Az ajtó kifelé nyílik

A megalkuvás nem egy állapot, hanem egy út - az állandó ráfázások útja. Ezzel önmagában még nem is lenne baj, mert az ember életéhez a tévutak is hozzátartoznak.

A kérdés, hogy ha felismerem, nem vagyok jó úton, mit teszek. Megyek tovább ugyanúgy (Majd csak lesz valahogy; Nem is olyan rossz; Még elmegy), miközben egyre rosszabbul érzem magam, vagy kimondom a frankót, változtatok és ezzel együtt a megújulás útjára lépek? Utóbbihoz vennem kell egy nagy levegőt és ki kell nyitnom egy új ajtót. Aztán vennem kell még tízet és kulcsra zárni a régit. Aztán vennem kell még százat és elindulni, majd útközben vennem kell még tízezret, hogy soha többé ne forduljak vissza. Elindulni és soha meg nem állni. Pontosan úgy, ahogy idővel a regény főszereplője, Halász Dániel is teszi.