Poltergeist

Dezső Márton "létezési változatait" jó olvasni. Még akkor
is, amikor sóvárgások, keserűségek, kudarcok, csalódások
látleleteit tárja elénk. Íme egy sokféleségében egységes,
egyöntetű indulatában is színes alkat. "Keresi a dolgok
helyét", de többnyire nem találja. "Megkeresi a dolgok
árát", rájön, hogy minden beárazható. Társadalmi látása
precíz, illúziómentes. Éppilyen élesen látja párkapcsolati
zsákutcáinkat is. Hajlik a józsefattilás számvetésre: "Nem
rendülni meg / értelmes beszéden". Szuggesztíven ábrázolja
scifibe oltott világlátásunkat: "Egy meteorkráterben
lakom". Alkot magán-genezismítoszt: "Isten teremtett
magának egy lakást / és egy társat, akit Fakutyának hívott".
Létrehozza a metafizikus sanzon fogalmát, ahol az
"ujjé, a ligetben..." hangulatától biblikus fájdalmakig jut
el: "A Liget téren villamos / találkozik buszokkal, / ahogy
hulló skicclapok / bizsergő látnokokkal". Hol töredékes,
hol klasszikusan veretes, hol használati útmutatókat idézően
prózai, hol pedig anyanyelvi szinten hasznosítja újra
a vershagyományt, például a "ledsütötte sávban". Borús
világát nyelvi találékonysága és virtuóz képalkotói technikája
teszik feledhetetlenné.

Lackfi János