Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon

Székely Ferenc Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon című folklórkötete először 1999-ben jelent meg a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó gondozásában. A jelen kiadvány ennek gazdagított változata. A szerző a település bemutatása után az általa feltárt adatokat két szempont köré rendezi. Az egyik a kalendáris év, a másik az emberi életpálya kronológiája. A hétköznapok és az ünnepek teendőinek rendszerező leírásakor tekintettel van a társadalom tagoltságára, a társadalmi kapcsolattartásra és dinamikára, az ember és a természet viszonyára, a nyelvi univerzumra. Azt a világot mutatja be, amelyben a gyerekeket aprószentek napján mustármagért küldték a szomszédba, a lányok András napján álomban látták meg jövendőbelijüket, farsang idején fuszulykabált tartottak, ha eljött az ideje, a legények sor alá mentek és regutabálban vettek búcsút a falu fiataljaitól, a gazdák tavasszal megkerülték a határt, az asszonyok Bálint napján kotlót ültettek, a felnőttek vásárba mentek és onnan vásárfiát hoztak ajándékba. Mindenki tudta, mikor minek van ideje, minek mi a rendje. Az emberek számon és tiszteletben tartották egymást, együtt ünnnepeltek és gyászoltak. Amikor mindezt a szokás, a hagyomány szerint tették, elődeik iránti hálájukat is mindannyiszor megélték. Székely Ferenc, miközben mindezt elmondja, nem merül nosztalgiába. Tudja, hogy az életben, a munkavégzésében, a kapcsolattartásában ma is rend van - egy más rend. De azt is, hogy ami elmúlt, azt nem feltétlenül kell el is felejteni: az emlékeink is a kultúránk részét képezik.
(Keszeg Vilmos)