Skóciai Szent Margit (1046-1093. nov. 16.), az Árpád-házi királylány élete és a viking kor.

A Szentistváni hagyományoknak meglelően mélyen vallásos Margit III. Malcolm király feleségeként a béke megteremtője lett Skóciában. Margit királynő nemcsak Istent, hanem a skót népet is nagyon szerette: jótékonykodott, Krisztus szolgájaként cselekedett, megújította a keresztény vallást: templomokat, apátságot, kórházat, zarándokházat építtetett, szent iratokat szerzett be, zsinatokat hívott össze, ahol ő maga érvelt, királynői hímzőszobát létesített, ahol kézimunkákra tanította a nemesek lányait, és ezzel a kereskedelmet is fellendítette. 1250-ben IV. Ince pápa szentté avatta, 1673-ban X. Kelemen pápa Skócia patrónájává avatta. A krónikák szerint nem volt nála szebb jellem a skót történelemben, ,,minden tisztaság és szentség inkarnációja volt". Szent Margit életének lényege Isten-szeretete és a katolikus vallás kiterjesztése az egész népre.
Skóciai Szent Margit királynő tevékenységében egyesítette Árpád-házi Szent Margit és Szent Erzsébet működését: hosszan tartó, nagy hatást gyakorolt kelta rokonainkra, gyermekei révén a skót és angol trónra a Plantagenet család ősanyjaként, I. István angol király nagyanyjaként.