Bambini di Praga 1947

mindannyian elmegyógyintézetben vagyunk"

"A munka az egészséges embereket felajzza, az elmebetegeket viszont megnyugtatja." 1947-ben négy egészséges ügynök járja felajzottan a cseh kisvárosokat. Közülük három szélhámos, a negyedik hatósági kopó. A szélhámosok illúzióval - nyugdíj ígéretével házalnak és csalnak ki pénzt a gondtalan öregkorra vágyó állampolgároktól, a kopó pedig szélhámosságban utazik, de csak a végjátékban fedi fel magát. A bolondokházában.

Ezen a prózai úton Hrabal a maga zseniális költőiségével úgy vezet bennünket végig, hogy sokszor azt sem tudjuk, sírjunk-e vagy nevessünk. Szavai nyomán a szürke valóság kiszínesedik, a jelentéktelen kisember izgalmas egyéniséggé lesz. Az életteli leírásokban bővelkedő cselekmény során a férfiak mindent a nők miatt csinálnak vagy követnek el, a nők miatt, akik Hrabal szemében ha józanul, ha elázva, de minden körülmények közt hölgyek: a hentesüzletben, a babakocsiban, a búcsúban, a süllyedő kompon muzsikálva, majd vizes blúzocskában a folyóból kifelé jövet, aztán a fa tetején - sőt a bolondokházában is.

Ez a modern kis pikareszk regény csehül 1964-ben, magyarul 1965-ben jelent meg először. Dusan Klein Angyali szemek címmel filmet forgatott belőle.