Egy új együttműködés kezdete - Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés

Az 1622 nyári soproni koronázó országgyűlést napjainkra szinte teljesen elfeledte mind a magyar, mind a nemzetközi történetírás. Pedig a 17. század első soproni diétája meghatározó állomás volt a Magyar Királyság történetében. Egyrészt 1608 után újabb kiemelkedő kompromisszum és így egyúttal új együttműködés kezdete volt a magyar rendek és a bécsi udvar között. Másrészt a királyságban új hatalomelosztásnak és hatalmi átrendeződésnek, a magyar rendek és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem kapcsolatrendszerében pedig igazi fordulópontnak tartható. Végül az első soproni uralkodókoronázás (Gonzaga Anna Eleonóra magyar királyné koronázási ceremóniája 1622. július 26-án a soproni ferences templomban) és a koronázó országgyűlés idején a nyugat-dunántúli szabad királyi város átmenetileg a történeti magyar állam, sőt részben még a Habsburg Monarchia központja is lett. A tanulmánykötet mindezen folyamatokat különféle tudományterületek (politika-, rendiség-, diplomácia-, egyház-, város-, kommunikáció- és helytörténet) szemszögéből és rendkívül sokféle forrás alapján mutatja be, elsősorban Bécsben, Budapesten, Isztambulban, Németországban, Pozsonyban, Sopronban, Spanyolországban és a Vatikánban végzett szisztematikus feltáró munka alapján. A "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport munkájának eredményeként megjelent kötet fontos hozzájárulás a 17. századi Magyar Királyság históriájának újrafelfedezéséhez és új szemléletű értékeléséhez.