A vágy, hogy meghatódjunk

Gács Anna esettanulmányokból összeálló izgalmas esszékötete a kortárs önéletrajz-kultúra belső összefüggéseit és kontextusait térképezi fel. A szerző polemikus kérdése a következő: ha bárki önéletrajza nyilvánosságra kerülhet (ahogy ezt manapság lépten-nyomon tapasztaljuk, a memoár-boom közismert jelenségétől a facebookig), akkor vajon lehetnek-e még egyes önéletrajzok közösségteremtőek, a személyiség vagy a sors közös mintáit felmutató, referenciapontként szolgáló szövegek? Ezt a kérdést járja körül irodalomtudományi, nyilvánosságtörténeti, médiaelméleti és pedagógiai szempontokat ötvözve - Nádas Péter Saját halálától Péterfy-Novák Éva Egyasszony című művén át a holokauszt-tanúságtételeket egybegyűjtő archívumok és a Booktube-jelenség vizsgálatáig, ahol a videós önreprezentáció és a nyilvános olvasás motívumai is terítékre kerülnek.
Gács Anna olvasmányos esszékötete az önéletrajz archaikus, klasszikus műfajának legaktuálisabb vetületeivel foglalkozik. Segít abban, hogy megértsük, mit is jelent az önértés-énértelmezés mások vallomásainak (szöveg)tükrében.
Gács Anna irodalomkritikus, szerkesztő, fordító, egyetemi oktató. Korábban az ELTE Művészetelmélet és Médiakutató Intézetében, jelenleg a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékén tanít. Kutatási területe a kortárs irodalom és művészet, irodalomelmélet és médiaelmélet. Korábbi kötete (Miért nem elég nekünk a könyv, 2002) az irodalmi szerzőség problémájával foglalkozott. 2015-2018 között a Szépírók Társasága elnöke volt. A kutatás és a kritikaírás mellett angolból fordít.


LÍRA KÖNYVBEMUTATÓ - Gács Anna: A vágy, hogy meghatódjunk

Gács Annával és Mekis D. Jánossal Szegő János beszélgetett élőben 2020. október 27-én 18 órakor a Líra Könyv Facebook oldalán.

A szerzőről:
Gács Anna irodalomkritikus, szerkesztő, fordító, egyetemi oktató. Korábban az ELTE Művészetelmélet és Médiakutató Intézetében, jelenleg a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékén tanít. Kutatási területe a kortárs irodalom és művészet, irodalomelmélet és médiaelmélet. Korábbi kötete (Miért nem elég nekünk a könyv, 2002) az irodalmi szerzőség problémájával foglalkozott. 2015-2018 között a Szépírók Társasága elnöke volt. A kutatás és a kritikaírás mellett angolból fordít.

A kötetről:
Gács Anna esettanulmányokból összeálló izgalmas esszékötete a kortárs önéletrajz-kultúra belső összefüggéseit és kontextusait térképezi fel. A szerző polemikus kérdése a következő: ha bárki önéletrajza nyilvánosságra kerülhet (ahogy ezt manapság lépten-nyomon tapasztaljuk, a memoár-boom közismert jelenségétől a facebookig), akkor vajon lehetnek-e még egyes önéletrajzok közösségteremtőek, a személyiség vagy a sors közös mintáit felmutató, referenciapontként szolgáló szövegek? Ezt a kérdést járja körül irodalomtudományi, nyilvánosságtörténeti, médiaelméleti és pedagógiai szempontokat ötvözve - Nádas Péter Saját halálától Péterfy-Novák Éva Egyasszony című művén át a holokauszt-tanúságtételeket egybegyűjtő archívumok és a Booktube-jelenség vizsgálatáig, ahol a videós önreprezentáció és a nyilvános olvasás motívumai is terítékre kerülnek.
Gács Anna olvasmányos esszékötete az önéletrajz archaikus, klasszikus műfajának legaktuálisabb vetületeivel foglalkozik. Segít abban, hogy megértsük, mit is jelent az önértés-énértelmezés mások vallomásainak (szöveg)tükrében.