Ki vigasztalja meg a gyerekeket?

"Visszatartom a dühömet. Nem engedem ki, mert ha kiengedném, akkor megtelne vele az egész szoba."
"Azt képzeltem, hogy akit szeretek, annak baja esik, mert én rossz vagyok."
"Nem volt egy élő lélek, aki megértett volna, és ez végtelenül magányossá tett. Megtanultam a leckét, hogy tapintatból erről nem beszélünk."

Vajon mit él át egy gyermek, amikor szülei válnak vagy elveszti egy közeli családtagját? Mire lenne szüksége ezekben a nehéz időkben? És ki vigasztalja meg, ha a szülő saját fájdalmában, dühében nem tud felé fordulni?
Súlyos veszteség idején a gyermekek legtöbbször nem tudják megfogalmazni, min mennek keresztül. Modern világunkban ráadásul a gyász tabu: a felnőttek sokszor saját érzéseikkel sincsenek tisztában, nemhogy a gyerekekével. Így a hiány meggyászolásában - ha egyáltalán megtörténik - a kicsik általában magukra maradnak, és ez a magány és elhagyatottság felnőtt életükre is kihat.
Singer Magdolna gyászterapeuta bevezet minket egy titokzatos világba: gyerekek és időközben felnőtt gyerekek mesélnek veszteségeikről, és arról, miként tudtak megküzdeni fájdalmas érzéseikkel. A mintegy harminc különálló történet segít megérteni, mit éreznek és észlelnek a gyermekek válási és halotti gyász idején, a fordulatos, megható önvallomásokból pedig az is felsejlik, hogyan vigasztalhatjuk, támogathatjuk őket életük e nehéz szakaszában.

"A felelősség és szeretet ébresztő csengője ez a könyv. Értsük meg és tanuljuk meg a gyermek veszteségeit gyámolítani, érteni, átérezni és megfelelően viszonyulni a sebzett lélekhez."
dr. Bagdy Emőke, a pszichológia professzora