A cirkusz jelvilága

Mi a cirkusz? Milyen a magyar cirkusz? Hogyan jelenik meg a színpadon, a filmben, az irodalomban, a nyelvészetben, a szemiotikában, a képzőművészetben vagy éppen a heraldikában? Kötetünk a 24. Semiotica Agriensis konferencia anyagából készült tanulmányok szerkesztett változatát tartalmazza, és új szempontokat kínál a cirkusz kulturális jelentéseinek a megértéséhez:

Vezető hely Európában - nemzeti cirkuszművészetünk jelene és jövője (Fekete Péter) o Mi minden a cirkusz? - A cirkusz szemiotikája (Balázs Géza) o A cirkusz az, aminek nevezi magát (Pölcz Ádám) o A cirkusz szemiotikája és az archetípusok (Molnár Csilla - Márfai Molnár László) o Az öt érzékszerv művészete, avagy a multiszenzoros cirkuszi dramatur-giáról (Pál Dániel Levente) o Nevess, ha bírsz, ha mersz, ha tudsz! -
A bohóc szemiotikája a 20-21. századi popkultúrában (Tóth M. Zsombor) o Külső és belső mimézis a cirkuszfelfogás változásának tükrében (Pölcz Ádám) o A Fővárosi Nagycirkusz nézőkutatása (Török Katalin) o Konferanszié a tradicionális, valamint az újcirkuszi szerkezetben (Baranyai Vivien Kitti) o A Fővárosi Nagycirkusz lovas címere - szemiotikai és heraldikai elemzés (Kertész Ádám - Szabó Tamás) o Cirkuszábrázolás a kortárs művészetben (Hidvégi Petra - Pilgermayer Henrietta - Tóthfalussy Nóra) o Nevek a cirkusz világában (Már Orsolya) o A légtornászat irodalmi kapcsolatairól (Büky László) o A horrorfilmek porondjának sztárja: a bohóc mint rémfigura (Sípos Anna) o ,,Ha cirkuszt akarnak, akkor lesz cirkusz!" - A cirkusz reprezentációja Radványi Géza Circus Maximus (1980) című alkotásában (Záhonyi-Ábel Márk) o A cirkusz jelaktusa Angela Carter regényében (Tuba Márta) o Cirkusz és film kapcsolata, avagy a ,,cirkuszfilmek" filozófiája és pszichológiája (Kocsis László Levente) o Kísérlet egy kőszínházi előadás újragondolására: Zenebohócok (1925) (Rácz Ráhel) o Cirkusz-apokalipszis Federico Fellini Zenekari próba (1979) című filmjében (Deák-Sárosi László) o Cirkusz a színházban - A kaposvári Csiky Gergely Színház előadásainak cirkuszművészeti vonatkozásai az 1970-1980-as években (Szabó Zsófia) o A csend művészetének szemiotikája - Marcel Marceau és Bip (Ortutay Katalin)

,,A cél és az irány világos: elemelkedni a szórakoztatóipartól, és helyet foglalni a magas művészetek között. Ezt úgy érhetjük el, hogy komolyan vesszük a cirkusz örömét is. Komolyan vesszük a nézői figyelmet, a művészi munka méltóságát, a közösségi tapasztalat erejét, és komolyan vesszük mindazt, amit a cirkusz képes mondani a korról, amelyben élünk, és az emberről, akik vagyunk. Mert a cirkusz a »nem lehet«-ből a »mégis« megteremtésének a művészete."

- részlet Fekete Péter előszavából