Beismerés és elismerés [eKönyv: epub, mobi]

A beismerés és elismerés közti különbséget már 1848 előtti jogunk is ismerte. Frank Ignácz ,,A közigazság törvénye Magyarhonban" czimü müvében a bíróság előtt tett beismerés (az ő terminológiája szerint vallomás) mellett felemliti a peren kivül tett vallomások közt a kötelező leveleket is (i.m. 418. §.), a melyekről azt tanitja, hogy ha ,,az adós tartozását elismeri és uj kötésre lépvén, azt megerősíti, vagy átváltoztatja; ilyen esetben az első kötelesség, mivel természetes igazságra támaszkodik, a második ujabb vállalatnak elegendő és helyes oka lehet;" továbbá, ,,hogy a vállalat okát (értendő alatta a causa) a kötelező levél említse, nem szükséges' (i. m. 300. §.). Mai jogunkban is a bírói gyakorlat az elismerést önálló kötelmi jogalappá fejlesztette. Így a maros-vásárhelyi királyi ítélőtábla kimondotta, hogy az összeszámolás érvényes jogczimet képez és az összeszámolást elfogadott alpereseket elmarasztalta. A Curia ezt az ítéletet helybenhagyta, mert az alperesek a kötelezvényben elismerték, hogy az ott kitett összeggel felperesnek tartoznak. Más esetben a Curia úgy nyilatkozott, hogy alperesnek a jogczim hiányára fektetett védekezése figyelmet nem érdemel, mert az okiratban az összeszámolás ténye meg van említve. A hagyaték tárgyalás során történt kijelentés, ha jogról való lemondást foglal magában, többé meg nem másítható s ennélfogva nem áll többé az ekként nyilatkozott félnek jogában - a fentebbi nyilatkozattól eltérőleg - az előbbi állapot vagy tények alapján oly jogokat, melyekről a hagyatéktárgyalásnál tett nyilatkozata folytán lemondott, érvényesíteni. Oly esetben, midőn a nagykorú a kiskorúságában tett kötelezésének érvényét elismeri, a kiskorúság alatt vállalt kötelezettség érvénytelenségére többé nem hivatkozhatik. Mindazáltal a beismerés és elismerés fogalmának egymástól való elhatárolása a sommás eljárásról szóló 1893. évi XVIII. t-cz. érdeme, mert ámbár csak a perben tett beismerés és elismerés ismérveit állapítja meg, mégis ezáltal alkalmat és módot nyújtott arra, hogy a peren kívüli elismerés mint kötelmi jogalap minél kiterjedtebb mérvben helyet nyerjen kötelmi jogunkban; viszont pedig a peren kívüli beismerés is mint bizonyító ok megfelelő méltatásban részesüljön. Az alábbiakban előbb a bíróság előtti beismeréssel és elismeréssel foglalkozunk, azután pedig a bíróságon kívüli beismerés és elismerés közti különbséget fogjuk taglalni.