Evangélikus paplakból miniszeri bársonyszékbe

Gratz Gusztáv, akinek pályafutása - a német evangélikus parókiától a miniszteri tisztségeken át egészen a mauthauseni koncentrációs táborig ível - erősen átitatott volt a közép-európai sorsszerűséggel, az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve a 20. század első felének Magyarországa történetének jelentős személyisége volt. Fontos szerepet játszott mind a politikában, mind a gazdasági életben, és figyelemre méltó publicisztikai és történetírói tevékenysége is.

Gratz Gusztáv írógéppel írt német nyelvű emlékiratainak másolata a bécsi Osztrák Állami Levéltárban és a budapesti Hadtörténelmi Levéltárban egyaránt megtalálható. Az emlékiratok két egymástól elkülönülő részből állnak.

Az első rész (Családtörténet, valamint 1919-ig terjedő önéletrajz) mintegy 110 gépelt oldal terjedelmű. A szöveg a Gratz család származásával, Gratz Gusztáv apai ági őseivel, valamint édesanyja és felesége családjának történetével foglalkozik. Gratz törekszik a családfák lehető legteljesebb összeállítására. Nagy részét a Szüleim leveleiből és az Életemből című fejezetek teszik ki. Ez utóbbi, amely Gratz gyermekkorában vezetett naplójából vett részeket is tartalmaz, Gratz életútját mutatja be gyermekkorától 1919 őszéig. Az 1914-1918 közötti háborús éveket, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlását követő időszakot azonban csak röviden tárgyalja.

A második rész (Gratz Gusztáv emlékiratai az 1918 és 1945 közötti évekről - tervezett megjelenés: 2026) 452 gépelt oldalon dolgozza fel Gratz élettörténetét 1917-től, amikor a közös külügyminisztérium kereskedelempolitikai osztályának vezetőjeként belépett a magas politikába, egészen 1945 tavaszáig, amikor fogsága után útnak indulhatott hazafelé Budapestre.