Valaki még táncol [antikvár]

A konferencia egyik előadója azzal kezdte előadását, hogy előhúzott a zsebéből egy zöldhasú, százeurós bankjegyet. – Ki szeretné ezt a bankót? – kérdezte. Rengeteg kéz emelkedett a magasba, de az előadó felvilágosította őket: – Még megpróbálok valamit. Jól összegyűrte a pénzt és aztán feltette a kérdést: – Ki szeretné még mindig? A kezek megint a magasba lendültek. – És most? Azzal falhoz vágta a pénzt, utána pedig ledobta a földre, és alaposan megtaposta. majd felmutatta a hallgatóságnak: a bankjegy koszos és gyűrött volt. – Akarja még valaki? Persze, hogy megint mindenki jelentkezett. Noha a bankjeggyel rosszul bántak, semmit sem veszített az értékéből. Az életben mi is sokszor kapunk sebeket, sokszor ránk taposnak, megbántanak, megsértenek, de értékünket mégis megtartjuk. Ha van.