Unalom helyett életszentség! [antikvár]

Unalom helyett élet! Sajnos, az unalom, a céltalanság viiágstílus lett. Köszönhető ez a naturaUzmusnak, a felvilágosodás úgynevezett immanens egyoldalúságának^ vagyis annak, hogy az emberiség egy része azt képzeli, eszünk és evilági készleteink elégségesek a lét megoldásához. Aztán úgyis jön a „nagy nihil, a semmi" - ahogy Ady Endre mondta. Ezeket a szörnyű eszmefuttatásokat aztán követték a szörnyszülöttek: az ateizmus, a materiaUzmus, az egzisztencializmus. Miután gyorsan hihetetlen tért hódítottak ezen eszmék, nem kellett túl sok idő (alig két évszázad!), és megteremték gyümölcseiket, amelyek közül az unalom talán a legveszedelmesebb és a elkeserítőbb.