Praedica verbum! [antikvár]

ELŐSZÓ. Tóth Tihamér egyetemi tanár adott kifejezést a Theologiában egy könyvismertetés keretében annak az óhajnak, hogy szükség volna egy oly homiletikára, amely a modern retorika színvonalán foglalná rendszerbe a katolikus ige-hirdetés irányelveit. Ez a legilletékesebb helyről nyilvánított kívánság érlelte meg bennem azt az elhatározást, hogy könyvemet, melyet hallgatóim számára írtam, nyomtatásban is megjelentessem. Megírásában a következő szempontok voltak irányadók. Először is arra törekedtem, hogy az egyházi szónoklattannak oly theologiai megalapozást adjak, hogy az szervesen illeszkedjék bele a theologiai tantárgyak rendszerébe. Másik törek-vésem az volt, hogy a retorika mai eredményeit, amelyek lényegükben nem egyebek, mint e legklasszikusabb tudomány ősi törvényeinek kiépítései pszichologiai irányban, rendszerbe foglaljam. Ügyeltem arra, hogy a könyv terjedelme ne nőjjön túl azon a határon, amelyet a hallgatóknak erősen igénybe vett felvevőképessége szab meg. A könyv tehát feltételezi a tanár magyarázatát. Az előadásban viszont kerültem a száraz tankönyvstílust, hogy könyvemet azok is olvassák, akik tankönyvet nem szívesen vesznek kezükbe, s akiknél a tanár magyarázatát a szónoki praxis tanulságai helyettesíthetik.