Az imádság [antikvár]

Rohanó világunkban nem könnyű cselekvés helyett pusztán létezni, vagy akár csak néhány percre elcsendesedni. Mégis, hogyan állíthatnánk meg a rohanó időt? Miként tanulhatnánk meg figyelni? Hogyan adhatnánk keretet napjainknak? Hogyan hozhatnánk összhangba az életünket a valósággal? Milyen jelzések figyelmeztetnek az igazságra, amely ellen túlzott aktivitásunkkal hadakozunk? Philip Yancey ezúttal az imádság témakörét járja körül, s mint zarándok számos oldalról megcsodálja. Ugyanazokat a kérdéseket teszi föl, amelyek előbb-utóbb mindnyájunkban megfogalmazódnak: Hallja-e Isten, amit mondok? Miért törődne épp velem? Ha úgyis tud mindent, mi értelme imádkozni? Miért tűnik olyan kiszámíthatatlannak, sőt rapszodikusnak az imáimra kapott válasz? Miért érzem egyszer közelinek, máskor távolinak Istent? Ő vagy én változom, amikor imádkozom? A szerző a legfontosabb fogalmak között teremt egyensúlyt: cselekvés és elmélkedés, kétség és bizonyosság, a változhatatlan Isten és az, akit a Biblia tanúsága szerint annyira megindít az ember könyörgése, hogy kész meggondolni magát. Philip Yancey legújabb könyvében a következő kérdésekre keresi a választ: Hallja-e Isten, amit mondok? Miért törődne épp velem? Mi értelme imádkozni, ha Isten mindentudó? Miért tűnnek következetlennek a válaszai? Miért érezzük olykor közel magunkhoz, olykor pedig távolinak? Hogyan lehetne kielégítőbb az imaéletem? A nehéz kérdésekkel birkózva egészen új szemlélettel közelíti meg az imádság időtlen témakörét.