A Vízimalomtól a Kútvölgyi engesztelő kápolnáig [antikvár]

A könyv szerzője így ír: „Mit tehet mást egy őszhajú pap, minthogy mesél? Felelevenítek egy-két eseményt a múltból, színesen, mint ahogy a napsugár annyi pompázó színben ragyogtatja a hulló őszi faleveleket… Hálámnak, köszönetemnek adok így kifejezést, mindent bearanyozva, az én kedves jótevőimnek; mindazoknak, akik annyi szeretettel gondoltak rám imáikban és egyszerű írásaimat olvasva, épültek rajtuk. Hiszen még annyi a mondanivalóm! Mint egy virágcsokrot, úgy nyújtom át szívemnek szeretetéből sugározva emlékeimet.”