A pápaság [antikvár]

Részlet a könyvből: Nincs a világnak még egy helye, mely az embernek több alkalmat adna elmélkedésre és megfontolásra, mint Róma, az örök város. A népek és nemzetek sorsát vezérlő isteni gondviselés keze által megírt nagy nyitott könyv ez a város, melynek története a világtörténelem legérdekesebb fejezete. Róma a halál és élet, a pusztulás és alkotás, az enyészet és örök ifjúság városa. Bármerre tekint a szem, romok ötlenek fel előtte: a régi dicsőség sírbasülyedésének korhadt fejfái. Mintha temetőben járnánk. A Forum Romanum, ahonnét valamikor a világ sorsát intézték, a Palatinus fényes császári márványpalotái, a lenyűgöző szépségű és méretű Colosseum, a hatalmas kőtömbökkel kirakott hadiutak, amelyeken a római légiók elindultak a földkerekség meghódítására és a pompás diadalívek, amelyek alatt a győztes hadvezérek a világ fővárosába bevonultak, a Via Appia pompázó büszke síremlékei és mégannyi száz és száz emlékmű, amelyeket a dicsősége tetőpontján hivalkodó pogány Róma valamikor az örökkévalóság számára szánt: mind-mind romhalmazok és az összetört néma kövek hangos szóval hirdetik minden földi dicsőség mulandóságát.