A növekedés boldogsága [antikvár]

Kötéstábla / borítója kopott
Nem találkoztam életem és lelkigondozói szolgálatom alatt olyan emberrel, aki valamilyen lelki görcstől, komplexustól szenvedve boldog lehetett volna. Legkevésbé a kisebbrendűségi érzés áldozata – az még zsugorodott is lélekben, olykor testben is. Be sok halálig és halálba zsugorodó ember él közöttünk! Egyre inkább nyomasztott, foglalkoztatott ez, mert naponként találkoztam vele. Kerestem rá a megoldást, a szent panáceát, a csodagyógyszert. Ugyanakkor a jézusi boldogmondásokat tanulmányoztam, eközben leltem a gyógyulás titkára. Gondolom, nem én bukkantam rá először. Ám mindenkinek mindenre magának kell rátalálnia, hogy az számára életalakító élménnyé lehessen.”