A hit és a vendégszeretet által [antikvár]

„Ábrahámnak hite és vendégszeretete következtében adatott fia öregségében", hangsúlyozza Római Szent Kelemen a korintusiakhoz írt levelében (10,7). Nem pusztán hite által, hanem olyan hit által, mely a vendégszeretetben fejeződik ki - s amely annak folyománya. Ma sokkal inkább elmondható, mint Szent Kelemen korában, 19 évszázaddal ezelőtt, vagy Ábrahám korában, 36 évszázaddal ezelőtt, hogy hitünk nem választható el a vendégszeretettől, vagyis az idegenek befogadásától. Mindez az évszázadok folyamán egyáltalán nem volt magától értetődő. Hosszú időn át főképp a hit kapott hangsúlyt. Sokat beszéltek és vitatkoztak a hitről, mely által Ábrahám üdvözült és örökölte az ígéretet, ma azonban arra is rá kell mutatnunk, amit már Szent Kelemen megfogalmazott: az Izsák születésére és ezzel a megszámlálhatatlanul sok utódra vonatkozó ígéret akkor hangzik el, amikor Ábrahám vendégül látja a jövevényeket Mambré tölgye alatt. Azt sem kellene elfelednünk, hogy nem pusztán azért vagyunk Ábrahám gyermekei, mert hitét örököltük, hanem mert vendégszeretetének is örökösei vagyunk.