Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:A 90-es évek második felét nagyszerű felélénkülés jellemzi az orosz forradalmi kérdések felvetése és megoldása terén. Egy új forradalmi pártnak, a narodopravecek pártjának fellépése, a szociáldemokraták növekvő befolyása és sikerei, a naradovolec irányzat belső fejlődése - mindez arra vezetett, hogy mind a szocialisták - intellektuelek és munkások - tanulóköreiben, mind az illegális irodalomban élénken vitatták a programkérdéseket. Az illegális irodalomból a következőkre érdemes rámutatni: a ,, Narodnoje Pravo" párt ,,Égető kérdés"-ére és ,,Kiáltvány"-ára (1894), ,,A Narodovolec-csoport Röplapjá"-ra, az ,,Orosz Szociáldemokraták Szövetsége" által külföldön kiadott ,,Rabotnyik"-ra; arra az egyre erősödő tevékenységre, amelyet a főként munkásoknak szánt brosúrák kiadása terén Oroszországban kifejtettek; a szociáldemokrata ,,Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására" agitációs működésére Szentpétervárott az 1896-os nagyjelentőségű pétervári sztrájkokkal kapcsolatban stb.Jelenleg (1897 végén) a legégetőbb kérdés, szerintük, a szociáldemokraták gyakorlati tevékenységének kérdése. Hangsúlyozzuk a szociáldemokrácia gyakorlati tevékenységét, mert ami elméleti tevékenységet illeti, úgy látszik, már átesett azon a legsúlyosabb időszakon, amelyben egyrészt ellenfelei konokul vonakodtak megérteni az új irányzatot és minden erejükkel azon voltak, hogy azt mindjárt megjelenése idején elfojtsák, másrészt pedig a szociáldemokrácia hívei szenvedélyesen védelmezték annak alapelveit.