A soknemzetiségű Afganisztán [antikvár]

Részlet: "I. Afganisztán a geostratégiai érdekellentétek törésvonalán 1./ A soknemzetiségű afgán ütközőállam létrejötte Afganisztán Ázsia szívében található, abban a térségben, amely a nagyhatalmak és a térség regionális hatalmainak érdekövezetei határán, azoknak ütközéspontjában helyezkedik el. Nyugati szomszédja Irán, északon Türkmenisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán, keleten és délkeleten Pakisztán. Északkeleten Kínával is határos. Területe elszigetelt hegyvidék, ahol izolált helyi hatalmi központok funkcionáltak a központi hatalomtól többé-kevésbé függetlenül. A központi hatalom mindig gyenge volt, és sohasem tudta kiterjeszteni befolyását az ország egészére. Nagyobb városok: Kabul, Herat, Mazar-i Sarif, Kandahar és Dzsalalabad. A fővárosnak kétmillió lakosa van, akik zömmel pastunok, de tadzsikok, hazarák, qizilbasok és indusok is élnek Kabulban. A hazaráknak Nyugat-Kabulban külön kerületeik vannak, amelyek részben azonosak a régi qizilbas negyedekkel (Kart-i Szeh, Kart-i Szakhi, Dzsamal Mina, Avsar és Csindawal). Nyugaton helyezkedik el Herat városa tádzsik, perzsa, afgán (pastun), és qizilbas lakossággal. A város körül csarajmak és afgán falvak találhatók, afgán nomádok végzik szezonális legeltetésüket. Irán történelmi álma megkaparintani a herati tartományt, de a perzsa kultúrájú ősi várost, a Timuridák központját afgán települések veszik körül, és afgánok (pastunok) laknak a határsávban is. Ugyancsak soknemzetiségű északon a balkhi tartomány és központja, Mazar-i Sarif nagyváros. Lakossága üzbég, türkmen, tádzsik, afgán és hazara. Az északi tartományokba a XIX. századtól folyamatosan telepítettek be pastunokat, ma már nagy számban élnek északon is. Délen Kandahar, a régi főváros, az afgán államiság bölcsője. Minden jelentős történelmi folyamat, számottevő mozgalom innen indult ki. A Durrani nyugati pastun törzsszövetséghez tartozó törzsek, és történelmi riválisaik, a Ghilzai törzsi unió törzsei egyaránt élnek térségében. A Durrani törzsszövetség Zirak és Pandzspai csoportokra oszlik: a Zirak csoportba a Barakzai, Mohammadzai, Szadozai, Acakzai, Popalzai és Alikozai törzsek tartoznak. A Szadozai és Popalzai törzsek között harcok dúlnak. A Pandzspai csoportba a Nurzai, Alizai, Iszhaqzai, Maku és Khugiani törzsek sorolhatók. A Nurzai és Acakzai törzsek között is mély ellentétek feszülnek. A királyi dinasztiák a Mohammadzai Durrani törzsből kerülnek ki. Az Alekozai Durrani törzs nyugatabbra, Herattól déli irányba, Farah térségéig található, míg az Acakzai, Nurzai és Popalzai törzseik Kandahar és Uruzgan térségében laknak. Hamid Karzai és fivérei Popalzai Durrani törzsi vezetők. A tálib vezetők zöme is Kandahar térségéből való, de ők zömmel Ghilzaiak. Kandahar, Helmand, Qalat, Maqor, Ghazni, Herat térségében élnek Ghilzaiak. Kandahar térségében Tokhi, Hotaki és Kharotai, azaz nyugati törzseik találhatók. Keleti törzseik Szulaiman Khel, Andar, Taraki, Alikhel és"