Bővebb ismertető
ELŐSZÓ1988. június 2122-én a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében kétnapos tudományos ülésszak zajlott le Szent István halálának 950. évfordulója alkalmából. Akik e kötetet kézbe veszik, nyilvánvalóan figyelték a napi sajtóban, rádióban, televízióban az ez évi Szent István évforduló néhány mozzanatát. Csak nagyon későn, február 10-én alakult meg a Szent István Emlékbizottság, elnöke Sarlós István, az Országgyűlés akkori elnöke, alelnökei: Berend T. Iván akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnöke és Paskai László bíboros, esztergomi érsek. A bizottság egy tudományos ülésszakról és a Szent István napi társadalmi rendezvényekről döntött. A tudományos ülésszak megszervezésével a Magyar Tudományos Akadémiát bízta meg. Az akadémián belüli szervezőbizottság álláspontja szerint a tudományos konferenciára igyekeztek a Szent István korával foglalkozó minden hazai kutatót mozgósítani, hogy ne csak egyszerű ünnepi emlékülés legyen, hanem mintegy összegzője is mindannak, amit történetírásunk a magyar államalapítás koráról az utóbbi évtizedekben kitermelt. Ez a célkitűzés határozza meg a könyv jellegét is, amelyet most az olvasó kezében tart. E kötet mutatja a magyar középkorkutatás fejlődését, elért eredményeit és ugyanakkor hiányosságait is. Kiindulópont lehet történetírásunkban e seregszemle hazai középkorkutatásunk fellendítéséhez.Az ülésszak igen nagy érdeklődéssel kísérve bebizonyította, hogy értelmiségünk nemcsak a hozzánk közel eső legújabb kori időkről érdeklődik, hanem legalább ennyire a nemzeti történelem korábbi szakaszai iránt is. Az előadók szövegeiket átdolgozhatták, jegyzetelhették a szerkesztőkkel való megállapodás alapján. Ennyiben a jelen kötet több mint egyszerűen a konferencián elhangzott előadások szövege.A szerkesztés technikai, kiadói munkálatai a MTA Történettudományi Intézetben készültek.A szerkesztők