II. Rákóczi Ferenc [antikvár]

A sarkai kissé kopottak.
Előszó részlet: A magyar líra egyik legnagyobb alakja és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc lánglelkű forradalmára - Petőfi Sándor - írta e sorokat II. Rákóczi Ferencről. Nemzeti történelmünk méltán tartja őt a Szent István alapította ezeréves államiságunk egyik legkiválóbb államférfiújának. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc kitörésének 300. évfordulóját sajnos a „hivatalos" Magyarország nem ünnepelte meg jelentőségének megfelelő méltósággal. Az Apáczai Kiadó ezzel a Rákóczi-könyvével szeretné pótolni azt az adósságot, amellyel az 1703. május 21-én Tarpa környékén elindult leghosszabb magyar szabadságharcnak, Esze Tamás kurucainak és II. Rákóczi Ferenc eszméjének - „Cum Deo pro Patria et Libertate" - tartozik. ,Az Úr engem eszközül használa, hogy felébresszem a magyarok keblében a szabadságnak szerelmét" - vallja a fejedelem Emlékirataiban. A szabadságharc a maga teljességében egyesült II. Rákóczi Ferenc szellemiségével. Szinte egyedülálló a magyar történelemben, hogy egy főrendi nemes, aki hatalmas birtokok fölött rendelkezett, ennyire egyet akarjon a tiszaháti jobbágyokból megszervezett felkelőivel. Egységet teremtett egy rövid időre a nemzeti függetlenség eszméjével a nemesi hadvezetés és a terheiktől szabadulni akaró jobbágyokból álló kuruc felkelők között. Rákóczi szabadságharca még a magyar történelem korszakaiban is fényes csillagként tündökölt. Sajnos, a dicsőséges csaták után, a nyolcéves hosszú harc Felőrölte a felkelők erejét, és a szabadságharc a császári haderők erőfölényével szemben elbukott.