Az evangeliomi keresztyénség világnézete [antikvár]

E művecske lényegesen eltér a közkézen forgó hit- és erkölcstanoktól, amennyiben lélektani és történeti alapon akar a vallás lényegébe és a keresztyénség örök jelentőségének megértésére vezetni. Célom az volt, hogy olyan anyagot nyújtsak, mely főkép az érzelmet, a szivet ragadja meg és a vallásos érzület fejlesztésére különösen alkalmas. Nem tartom ilyennek a tulajdonképeni hittan bő és rendszeres előadását, azért mertem azt megrövidíteni és tárgyaltam helyette a vallások fejlődését és Jézus személyiségét. Egy másik szempontom az volt, hogy a keresztyén hit és erkölcstan tanítását a koreszmékkel és az újabb teológiai tudomány vívmányaival hozzam kapcsolatba. A világi tárgyak és a vallástan között ma áthidalhatatlan űr tátong. Midőn az ifjú az életbe lép, egészen új világnézet nyílik meg előtte, melyről rendszerint sohasem hallott és mely homlokegyenest ellenkezik az iskolában tanított hittannal, - a vége az, hogy sutba dobja a tanultakat és elfordul nemcsak az egyháztól, de sokszor a vallástól is - gyöngülő prot. egyházunk pótolhatatlan kárára. Legfőbb ideje, hogy ne az elődöktől taposott nyomokon haladjunk, hanem komolyan alkalmazzuk a haladás protestáns elvét és hogy tekintetbe vegyük a serdülő ifjúság gondolatvilágát és szellemi vágyait, az irodalomban és természettudományban való jártasságát. Nem kecsegtetem magamat azzal, hogy célomat: a vallásos érzület megragadását és a haladó prot. teológia vívmányainak értékesítését teljesen elértem, de bátran mondhatom, hogy legalább szívvel-lélekkel rajta voltam, hogy így legyen. „Ut desint vires, tamen est laudanda voluntas."