Egyetemes történelem (1945-től napjainkig) [antikvár]

BEVEZETÉS 1945. május 8-án Berlinben a németek, majd szeptember 2-án Távol-Keleten aláirták Japán feltétel nélküli kapitulációjáról szóló nyilatkozatot. Ezzel vége lett a hat évig tartó borzalmas pusztitással járó második világháborúnak. A szövetséges hatalmak már a háború ideje alatt felvetették egy nemzetközi szervezet létesítésének gondolatát, amely a béke biztosítására lenne hivafa. 1944. augusztus 14-én Washington Dumbarton Oaks ne vtl külvárosában a négy nagyhatalom küldöttei kidolgozták az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmányának tervezetét. 1945. április-juniusig tartó San Franciscó-i konferencián - mintegy 50 állam küldöttei - megvitatták és elfogadták az ENSZ Alapokmányát. Az előirás szerint azonban az egyezményt az öt nagyhatalomnak (Szovjetunió, USA, Anglia, Franciaország, Kina) és a tagállamok többségének előbb rafitikálni kellett, hogy életbe léphessen. Ez 1945. október 24-én történt és ezt tekintik az ENSZ születésnapjának. A német fegyverletétel után - 1945. julius 17. - augusztus 2. között-a szövetséges nagyhatalmak összehivták a potsdami konferenciát, mely hivatva volt Németország és Európa problémáinak végleges rendezésére és megoldására. A konferencia középpontjában Németország kérdései állottak. Létrehozták a megszállási övezeteket, a Szövetséges Ellenőrző Tanácsot, foglalkoztak a jóvátétellel, a német hadi- és kereskedelmi tengerészettel, Kőnigsberg és környéke Szovjetunióhoz való csatolásával. Elhatározták a német militarizmus és fasizmus kiirtását, a háborús bűnösök felelősségre vonását. Felszámolták a német monopolszervezeteket és kimondották, hogy a szövetségeseknek Németországot gazdaságilag egységes egésznek kell tekinteni az övezetekre való felosztás ellenére. A potsdami értekezlet határozatainak nagy jelentőségük volt, mondhatni határkövet jelentett a szövetségesek viszonyában. A Szovjetunió részvétele biztositotta e határozatok demokratikus jellegét. Az 50 ország képviselői által aláirt ENSZ Alapokmány jelentősége azokban az alapelvekben rejlik, amit a résztvevő országok képviselői egyöntetűen elfogadtak. Ezek közül a legfontosabbak: A nemzetközi béke és biztonság fenntartása;