Összehasonlító állatszervezettani gyakorlatok [antikvár]

EGYSEJTŰ ÁLLATOK /PROTOZOA/ Az állatvilágot két állatkörre tagoljuk. 1. Egyaejtüekre /Protozoa/ 2. Többaejtüekre /Metazoa/ Az egysejtűek rendszerint igen kicainy szervezetek, nagyságuk néhány mikron /!j. /. Testük cytoplaamáböl és egy vagy több aagből áll. Tartalmazhat ezen kivül még különböző ae.ltazervecaké-ket. zárványokat. Ilyen sejtazervecskók /organellumok/ pl. az állábeűc, a csillangők, melyeknek a mozgásban van szerepük. A táplálkozásnak szintén vannak sejtszervecskéi. Élettani szempontból minden egysejtű rendelkezik általában azokkal a bonyolult életműködésekkel, melyeket a többsejtű szervezetben a különböző szervek végeznek el. Gyökérlábúak /Rhizopoda/ A változó állatka /Amoeba proteus/ Az állat elnevezését testének változékonysága miatt kapta. Általános jellemzés. Az ainoeba 200-700 ju. neigyságu egysejtű. A természetben állóvizek fenekén, pocsolyákban találha-ó. Nincsen határozott alakja, hanem az állandóan változik. Cytoplasmájában két részt lehet megkülönböztetni: a külső rósz az ektoplasma. a*belső- az endoplasma. Az ektoplasma egynemű vékony réteg, szemcséket nem tartalmaz és az állat egész testét hártyaszerüen borítja. Az endoplasma a sejt belsejét tölti-ki. Az ektoplasmánál - 3 -