Világom, virágom [antikvár]

"Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz" - tartalmazza az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Az 1948-ban született törvény azóta sem teljesül. Noha bőségesen terem annyi, hogy mindenki asztalára jusson élelem, mégsem jut. Szerte a világon csaknem egymilliárdan éheznek, s naponta 24 ezer gyermek hal éhen, illetve pusztul el éhezés okozta betegségekben. Hála a korszerű technikának, a világ megszabadulhatna a mindennapi robottól, és újabb szükségletek kielégítésére fordíthatná felszabaduló energiáit, ehelyett azonban munkanélkülivé válunk, a termelés szempontjából pedig "fölöslegessé". Ott tartunk, hogy a gazdag akár száz évig is élhet, a szegény viszont alig negyvenig. A leggazdagabbak egy százaléka akkora jövedelemmel rendelkezik, mint az emberiség 57 százaléka együttvéve. Klímaváltozás fenyeget, mégsem a fennmaradáshoz fűződő közös érdek az elsődleges, azaz a széndioxid-kibocsátás radikális csökkentése, hanem a magánérdek - mint láthatjuk az iraki olajkutak megszerzéséért folytatott háborúban is -, mely életünket és fennmaradásunkat veszélyezteti.