Boltjaink

  | 

Fizetés és szállítás

  | 

Segítség

  | 

Hírlevél

  |  Help
 
kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Kotta
Zene
Film
Könyv
eKönyv
Hangoskönyv
Hangszer
Ajándék
Játék
Akciók
Újdonságok

Főoldal   >   Antikvár   >   Szépirodalom   >  

Versek, eposzok

x
Ady Endre - Verses országjárás [antikvár]

Verses országjárás [antikvár]

Ady Endre, Ágh István, Albert Zsuzsa, Apáti Miklós, Áprily Lajos, Arany János, Arató Károly, Babits Mihály, Baka István, Balassa Bálint, Balázs Béla, Balogh Attila, Baranyi Ferenc, Bárdosi Németh János, Bari Károly, Barta Sándor, Batsányi János, Bede Anna, Békési Gyula, Bella István, Beney Zsuzsa, Benjámin László, Benke László, Benkő Attila, Bényei József, Berda József, Béres Attila, Bertók László, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Bihari Sándor, Bisztray Ádám, Bodosi György, Borbély János, Bornemissza Péter, Buda Ferenc, Buzás Andor, Cs. Nagy István, Csanádi Imre, Csányi László, Csepeli Szabó Béla, Cseres Tibor, Csokonay Vitéz Mihály, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Csuka Zoltán, Csukás István, Czigány György, Czilczer Olga, Czóbel Minka, Czuczor Gergely, Darázs Endre, Demény Ottó, Devecseri Gábor, Dobai Péter, Döbrentei Kornél, Dsida Jenő, Dudás Kálmán, Dukai Takách Judit, Dutka Ákos, Eörsi István, Eötvös József, Erdélyi József, Falu Tamás, Fazekas László, Fazekas Mihály, Fenyő László, Fodor András, Fodor József, Forbáth Imre, Földeák János, Füst Milán, Gábor Andor, Galambosi László, Garai Gábor, Garay János, Gárdonyi Géza, Gellért Oszkár, Gergely Ágnes, Görgey Gábor, Gulyás Pál, Gutai Magda, Gvadányi József, Gyóni Géza, Györe Imre, Győri László, Győry Dezső, Gyurkovics Tibor, Hajnal Anna, Hajnal Gábor, Hárs Ernő, Hatvani Dániel, Heltai Jenő, Héra Zoltán, Hidas Antal, Hollós Korvin Lajos, Horgas Béla, Horváth Lajos, Hunyadi István, Illyés Gyula, Jankovich Ferenc, Jánosy István, Jékely Zoltán, Jobbágy Károly, Juhász Ferenc, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Kalász László, Kalász Márton, Káldi János, Kálnoky László, Kántor Péter, Kapecz Zsuzsa, Karinthy Gábor, Károlyi Amy, Kárpáti Kamil, Kartal Zsuzsa, Kassák Lajos, Kautzky Norbert, Kazinczy Ferenc, Kelemen Lajos, Kemény Simon, Kemesi István, Képes Géza, Kerék Imre, Kerényi Frigyes, Kerényi Grácia, Keresztes Ágnes, Keresztury Dezső, Keszthelyi Zoltán, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kiss Dénes, Kiss Ferenc, Kiss János, Kiss József, Kiss Tamás, Komját Aladár, Komjáthy Jenő, Komlós Aladár, Kondor Béla, Kónya Lajos, Kosztolányi Dezső, Kovács István, Kölcsey Ferenc, Kuczka Péter, Ladányi Mihály, Lakatos István, Lányi Sarolta, Lator László, Lesznai Anna, Lovász Pál, Makay Ida, Marsall László, Mátyás Ferenc, Mezei András, Mezey Katalin, Nadányi Zoltán, Nádasdi Éva, Nagy Gáspár, Nagy Imre, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Nyerges András, Oláh Gábor, Oláh János, Orbán Ottó, Orczy Lőrinc, Ószabó István, Pákolitz István, Pál József, Pálos Rozita, Papp Árpád, Papp Lajos, Papp Márió, Parancs János, Pardi Anna, Páskándi Géza, Pass Lajos, Pásztor Béla, Pátkai Tivadar, Pécsi Gabriella, Péntek Imre, Petőfi Sándor, Petri György, Pilinszky János, Pinczési Judit, Pintér Lajos, Polner Zoltán, Puszta Sándor, Rab Zsuzsa, Rába György, Radnóti Miklós, Raffai Sarolta, Rákos Sándor, Rakovszky Zsuzsa, Ratkó József, Reviczky Gyula, Rónay György, Rózsa Endre, Salamon Ernő, Sárándi József, Sárközi György, Sárosi Gyula, Serfőző Simon, Simai Mihály, Simon István, Simon Lajos, Simonyi Imre, Sinka István, Sipos Gyula, Solymos Ida, Somlyó György, Somlyó Zoltán, Soós Zoltán, Stetka Éva, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Szalai Csaba, Szécsi Margit, Székely Dezső, Székely Magda, Szentjóbi Szabó László, Szentmihályi Szabó Péter, Szép Ernő, Szepesi Attila, Szerb György, Szilágyi Ákos, Szöllősi Zoltán, Szűts László, Takács Imre, Takács Zsuzsa, Takáts Gyula, Tamás Menyhért, Tamási Lajos, Tamkó Sirató Károly, Tandori Dezső, Tarbay Ede, Timár György, Toldalagi Pál, Tompa László, Tompa Mihály, Tornai József, Tóth Árpád, Tóth Bálint, Tóth Endre, Tóth Eszter, Tóth Judit, Urbán Gyula, Utassy József, Váci Mihály, Vajda János, Várady Szabolcs, Varga Katalin, Várnai Zseni, Vas István, Vasadi Péter, Vásárhelyi Pákozdy Ferenc, Végh György, Verbőczy Antal, Veres Péter, Veress Miklós, Vészi Endre, Vidor Miklós, Vihar Béla, Villányi László, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zelk Zoltán

 
Termékadatok  |  A szerzőről  |  Bolti készlet  |  Vélemények
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1780 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Bolti készlet  
Részletesen erről a termékről
Termékadatok A szerzőről Bolti készlet Vélemények

Termékadatok

Cím: Verses országjárás [antikvár]
Szerző: Ady Endre , Ágh István , Albert Zsuzsa , Apáti Miklós , Áprily Lajos , Arany János , Arató Károly , Babits Mihály , Baka István , Balassa Bálint , Balázs Béla , Balogh Attila , Baranyi Ferenc , Bárdosi Németh János , Bari Károly , Barta Sándor , Batsányi János , Bede Anna , Békési Gyula , Bella István , Beney Zsuzsa , Benjámin László , Benke László , Benkő Attila , Bényei József , Berda József , Béres Attila , Bertók László , Berzsenyi Dániel , Bessenyei György , Bihari Sándor , Bisztray Ádám , Bodosi György , Borbély János , Bornemissza Péter , Buda Ferenc , Buzás Andor , Cs. Nagy István , Csanádi Imre , Csányi László , Csepeli Szabó Béla , Cseres Tibor , Csokonay Vitéz Mihály , Csoóri Sándor , Csorba Győző , Csuka Zoltán , Csukás István , Czigány György , Czilczer Olga , Czóbel Minka , Czuczor Gergely , Darázs Endre , Demény Ottó , Devecseri Gábor , Dobai Péter , Döbrentei Kornél , Dsida Jenő , Dudás Kálmán , Dukai Takách Judit , Dutka Ákos , Eörsi István , Eötvös József , Erdélyi József , Falu Tamás , Fazekas László , Fazekas Mihály , Fenyő László , Fodor András , Fodor József , Forbáth Imre , Földeák János , Füst Milán , Gábor Andor , Galambosi László , Garai Gábor , Garay János , Gárdonyi Géza , Gellért Oszkár , Gergely Ágnes , Görgey Gábor , Gulyás Pál , Gutai Magda , Gvadányi József , Gyóni Géza , Györe Imre , Győri László , Győry Dezső , Gyurkovics Tibor , Hajnal Anna , Hajnal Gábor , Hárs Ernő , Hatvani Dániel , Heltai Jenő , Héra Zoltán , Hidas Antal , Hollós Korvin Lajos , Horgas Béla , Horváth Lajos , Hunyadi István , Illyés Gyula , Jankovich Ferenc , Jánosy István , Jékely Zoltán , Jobbágy Károly , Juhász Ferenc , Juhász Gyula , Kaffka Margit , Kalász László , Kalász Márton , Káldi János , Kálnoky László , Kántor Péter , Kapecz Zsuzsa , Karinthy Gábor , Károlyi Amy , Kárpáti Kamil , Kartal Zsuzsa , Kassák Lajos , Kautzky Norbert , Kazinczy Ferenc , Kelemen Lajos , Kemény Simon , Kemesi István , Képes Géza , Kerék Imre , Kerényi Frigyes , Kerényi Grácia , Keresztes Ágnes , Keresztury Dezső , Keszthelyi Zoltán , Kisfaludy Károly , Kisfaludy Sándor , Kiss Anna , Kiss Benedek , Kiss Dénes , Kiss Ferenc , Kiss János , Kiss József , Kiss Tamás , Komját Aladár , Komjáthy Jenő , Komlós Aladár , Kondor Béla , Kónya Lajos , Kosztolányi Dezső , Kovács István , Kölcsey Ferenc , Kuczka Péter , Ladányi Mihály , Lakatos István , Lányi Sarolta , Lator László , Lesznai Anna , Lovász Pál , Makay Ida , Marsall László , Mátyás Ferenc , Mezei András , Mezey Katalin , Nadányi Zoltán , Nádasdi Éva , Nagy Gáspár , Nagy Imre , Nagy László , Nemes Nagy Ágnes , Nyerges András , Oláh Gábor , Oláh János , Orbán Ottó , Orczy Lőrinc , Ószabó István , Pákolitz István , Pál József , Pálos Rozita , Papp Árpád , Papp Lajos , Papp Márió , Parancs János , Pardi Anna , Páskándi Géza , Pass Lajos , Pásztor Béla , Pátkai Tivadar , Pécsi Gabriella , Péntek Imre , Petőfi Sándor , Petri György , Pilinszky János , Pinczési Judit , Pintér Lajos , Polner Zoltán , Puszta Sándor , Rab Zsuzsa , Rába György , Radnóti Miklós , Raffai Sarolta , Rákos Sándor , Rakovszky Zsuzsa , Ratkó József , Reviczky Gyula , Rónay György , Rózsa Endre , Salamon Ernő , Sárándi József , Sárközi György , Sárosi Gyula , Serfőző Simon , Simai Mihály , Simon István , Simon Lajos , Simonyi Imre , Sinka István , Sipos Gyula , Solymos Ida , Somlyó György , Somlyó Zoltán , Soós Zoltán , Stetka Éva , Szabó Lőrinc , Szabó Magda , Szalai Csaba , Szécsi Margit , Székely Dezső , Székely Magda , Szentjóbi Szabó László , Szentmihályi Szabó Péter , Szép Ernő , Szepesi Attila , Szerb György , Szilágyi Ákos , Szöllősi Zoltán , Szűts László , Takács Imre , Takács Zsuzsa , Takáts Gyula , Tamás Menyhért , Tamási Lajos , Tamkó Sirató Károly , Tandori Dezső , Tarbay Ede , Timár György , Toldalagi Pál , Tompa László , Tompa Mihály , Tornai József , Tóth Árpád , Tóth Bálint , Tóth Endre , Tóth Eszter , Tóth Judit , Urbán Gyula , Utassy József , Váci Mihály , Vajda János , Várady Szabolcs , Varga Katalin , Várnai Zseni , Vas István , Vasadi Péter , Vásárhelyi Pákozdy Ferenc , Végh György , Verbőczy Antal , Veres Péter , Veress Miklós , Vészi Endre , Vidor Miklós , Vihar Béla , Villányi László , Vörösmarty Mihály , Weöres Sándor Zelk Zoltán
Kiadó: Kozmosz Könyvek
Kötés: Vászon
ISBN: 9632112040
Méret: 130 mm x 170 mm
A szerzőről
Ady Endre művei
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Ágh István művei
Albert Zsuzsa művei
Apáti Miklós művei
Áprily Lajos művei
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Arató Károly művei
A szerzőről
Babits Mihály művei
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Baka István művei
Balassa Bálint művei
Balázs Béla művei
Balogh Attila művei
Baranyi Ferenc művei
Bárdosi Németh János művei
Bari Károly művei
Barta Sándor művei
Batsányi János művei
Bede Anna művei
Békési Gyula művei
Bella István művei
Beney Zsuzsa művei
Benjámin László művei
Benke László művei
Benkő Attila művei
Bényei József művei
Berda József művei
Béres Attila művei
Bertók László művei
Berzsenyi Dániel művei
Bessenyei György művei
Bihari Sándor művei
Bisztray Ádám művei
Bodosi György művei
Borbély János művei
Bornemissza Péter művei
Buda Ferenc művei
Buzás Andor művei
Cs. Nagy István művei
Csanádi Imre művei
Csányi László művei
Csepeli Szabó Béla művei
A szerzőről
Cseres Tibor művei
Eredeti nevén Portik Cseres Tibor.
Magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke. 1915-ben született.
Csokonay Vitéz Mihály művei
Csoóri Sándor művei
Csorba Győző művei
Csuka Zoltán művei
A szerzőről
Csukás István művei
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. - Budapest, 2020. február 24) Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.

Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.

2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.

2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.
Czigány György művei
Czilczer Olga művei
Czóbel Minka művei
Czuczor Gergely művei
Darázs Endre művei
Demény Ottó művei
Devecseri Gábor művei
Dobai Péter művei
Döbrentei Kornél művei
Dsida Jenő művei
Dudás Kálmán művei
Dukai Takách Judit művei
Dutka Ákos művei
Eörsi István művei
Eötvös József művei
Erdélyi József művei
Falu Tamás művei
Fazekas László művei
Fazekas Mihály művei
Fenyő László művei
Fodor András művei
Fodor József művei
Forbáth Imre művei
Földeák János művei
Füst Milán művei
Gábor Andor művei
Galambosi László művei
Garai Gábor művei
Garay János művei
A szerzőről
Gárdonyi Géza művei
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.

Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.

Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.

Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.

1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.

Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.

Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.

Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Gellért Oszkár művei
Gergely Ágnes művei
A szerzőről
Görgey Gábor művei
Görgey Gábor (1929-) Kossuth-díjas író, költő, rendező

A Corvina Kiadónál megjelent műve:

Öt arckép
Gulyás Pál művei
Gutai Magda művei
Gvadányi József művei
Gyóni Géza művei
Györe Imre művei
Győri László művei
Győry Dezső művei
Gyurkovics Tibor művei
Hajnal Anna művei
Hajnal Gábor művei
Hárs Ernő művei
Hatvani Dániel művei
Heltai Jenő művei
Héra Zoltán művei
Hidas Antal művei
Hollós Korvin Lajos művei
Horgas Béla művei
Horváth Lajos művei
Hunyadi István művei
Illyés Gyula művei
Jankovich Ferenc művei
Jánosy István művei
Jékely Zoltán művei
Jobbágy Károly művei
Juhász Ferenc művei
Juhász Gyula művei
Kaffka Margit művei
Kalász László művei
Kalász Márton művei
Káldi János művei
Kálnoky László művei
A szerzőről
Kántor Péter művei
Kántor Péter 1949-ben született, Budapesten. Költő, műfordító.

1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és 1976 között budapesti középiskolákban dolgozott nyelvtanárként. 1984 és 1986 között a Kortárs munkatársa. 1990-91-ben Fulbright ösztöndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatvezetője.Verseskötetei: Kavics (1976), Halmadár (1981), Sebbel-lobbal (gyerekversek, 1983), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Napló 1987-1989 (1991), Fönt lomb, lent avar (1993), Mentafű (válogatott versek (1994), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Kétszáz lépcső föl és le (gyerekversek, 2005), Megtanulni élni – Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012).
A brémai muzsikusok című gyermekdarabját 1999-ben a Stúdió K mutatta be (Fodor Tamás rendezte). Fontosabb műfordításai: Pilnyak: Meztelen év (1979), Remizov: Testvérek a keresztben (1985), Puskin : A kapitány lánya (2009). Válogatásában jelent meg az Új kabát, utolsó esély – kortárs brit költők antológiája (1993). Visszanéző címmel kortárs költők esszé-antológiáját válogatta és szerkesztette (2000).

Verseit több nyelvre lefordították; több nemzetközi költői fesztiválon szerepelt Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Afrikában, Kínában.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Halmadár (1981), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Megtanulni élni - Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012), Egy kötéltáncos feljegyzéseiből (tárcanovellák) (2016)

Díjai
Wessely László-díj (1990), Déry Tibor-jutalom (1991), Fulbright-ösztöndíj (1991), Füst Milán-jutalom (1992), József Attila-díj (1994), Soros Alkotói díj (1999-2000), Vas István-díj (2004), Babérkoszorú-díj (2007), Palládium-díj (2009), Radnóti-díj (2012), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2013)

Tagja a Szépírók Társaságának, a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
Kapecz Zsuzsa művei
Karinthy Gábor művei
Károlyi Amy művei
Kárpáti Kamil művei
Kartal Zsuzsa művei
Kassák Lajos művei
Kautzky Norbert művei
Kazinczy Ferenc művei
Kelemen Lajos művei
Kemény Simon művei
Kemesi István művei
Képes Géza művei
Kerék Imre művei
Kerényi Frigyes művei
Kerényi Grácia művei
Keresztes Ágnes művei
Keresztury Dezső művei
Keszthelyi Zoltán művei
Kisfaludy Károly művei
Kisfaludy Sándor művei
Kiss Anna művei
Kiss Benedek művei
Kiss Dénes művei
Kiss Ferenc művei
Kiss János művei
Kiss József művei
Kiss Tamás művei
Komját Aladár művei
Komjáthy Jenő művei
Komlós Aladár művei
Kondor Béla művei
Kónya Lajos művei
A szerzőről
Kosztolányi Dezső művei
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.

Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).

Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.

1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.

1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.

1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kovács István művei
Kölcsey Ferenc művei
Kuczka Péter művei
Ladányi Mihály művei
Lakatos István művei
Lányi Sarolta művei
Lator László művei
Lesznai Anna művei
Lovász Pál művei
Makay Ida művei
Marsall László művei
Mátyás Ferenc művei
Mezei András művei
Mezey Katalin művei
Nadányi Zoltán művei
Nádasdi Éva művei
Nagy Gáspár művei
Nagy Imre művei
Nagy László művei
A szerzőről
Nemes Nagy Ágnes művei
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.

Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.

Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Nyerges András művei
Oláh Gábor művei
Oláh János művei
Orbán Ottó művei
Orczy Lőrinc művei
Ószabó István művei
Pákolitz István művei
Pál József művei
Pálos Rozita művei
Papp Árpád művei
A szerzőről
Papp Lajos művei
Papp Lajos (Debrecen, 1935. augusztus 18. – Oldenburg, 2019. január 17.) magyar zeneszerző.

A debreceni konzervatóriumban tanult, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán kapott zeneszerző diplomát 1960-ban. 1971-ig különböző zeneiskolákban tanított. 1971–73 között Svájcban, a bázeli konzervatóriumban Klaus Huber és Helmut Lachenmann mesterkurzusán vett részt ösztöndíjasként. 1973-tól a németországi Oldenburgban élt, a helyi zeneiskola tanára volt.
Papp Márió művei
Parancs János művei
Pardi Anna művei
Páskándi Géza művei
Pass Lajos művei
Pásztor Béla művei
Pátkai Tivadar művei
Pécsi Gabriella művei
Péntek Imre művei
A szerzőről
Petőfi Sándor művei
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
A szerzőről
Petri György művei
Petri György

Petri György (1943–2000) Kossuth-díjas költő, műfordító, újságíró.

Fontosabb díjai

Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986), a Mikes Kelemen Kör Díja (Hollnadia – 1988), Déry Tibor-jutalom (1989, 1994), József Attila-díj (1990), A Jövő Irodalmáért Díj (1989), Örley-díj (1990), Év Könyve Díj (1991), A Soros Alapítvány Életműdíja (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1995), Weöres Sándor-díj (1995), Kossuth-díj (1996), Nicolaus Lenau-díj (1997), Pro Urbe Budapest (1998), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1998)
A szerzőről
Pilinszky János művei
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.

Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).

Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Pinczési Judit művei
Pintér Lajos művei
Polner Zoltán művei
Puszta Sándor művei
Rab Zsuzsa művei
Rába György művei
A szerzőről
Radnóti Miklós művei
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Raffai Sarolta művei
Rákos Sándor művei
Rakovszky Zsuzsa művei
Ratkó József művei
Reviczky Gyula művei
Rónay György művei
Rózsa Endre művei
Salamon Ernő művei
Sárándi József művei
Sárközi György művei
Sárosi Gyula művei
Serfőző Simon művei
Simai Mihály művei
Simon István művei
Simon Lajos művei
Simonyi Imre művei
Sinka István művei
Sipos Gyula művei
Solymos Ida művei
Somlyó György művei
Somlyó Zoltán művei
Soós Zoltán művei
Stetka Éva művei
Szabó Lőrinc művei
Szabó Magda művei
Szalai Csaba művei
Szécsi Margit művei
Székely Dezső művei
Székely Magda művei
Szentjóbi Szabó László művei
Szentmihályi Szabó Péter művei
Szép Ernő művei
Szepesi Attila művei
Szerb György művei
Szilágyi Ákos művei
Szöllősi Zoltán művei
Szűts László művei
Takács Imre művei
Takács Zsuzsa művei
Takáts Gyula művei
Tamás Menyhért művei
Tamási Lajos művei
Tamkó Sirató Károly művei
Tandori Dezső művei
Tarbay Ede művei
Timár György művei
Toldalagi Pál művei
Tompa László művei
Tompa Mihály művei
Tornai József művei
Tóth Árpád művei
Tóth Bálint művei
Tóth Endre művei
Tóth Eszter művei
Tóth Judit művei
Urbán Gyula művei
Utassy József művei
Váci Mihály művei
Vajda János művei
A szerzőről
Várady Szabolcs művei
A fotót Szilágyi Lenke készítette.
A szerzőről
Varga Katalin művei
Varga Katalin (Budapest, 1928. március 26. – 2011. augusztus 4.) József Attila-díjas (1976) magyar költő, író.

1946-1948 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaság szakán tanult. 1948-1949 között a Szakszervezeti Ifjúsági Tanács kulturális osztályának munkatársaként, 1949-ben a Diákszövetség kulturális osztályvezetőjeként dolgozott. 1950-1953 között a Népművelési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának előadója, valamint könyvterjesztői összekötője volt. A Szépirodalmi Könyvkiadónál 1953-1955 között referens, 1955-től szerkesztő, 1975-től 1988-as nyugdíjazásáig főszerkesztő volt. Közben 1957-ben végzett az ELTE magyar szakán. 1984-ig a határainkon túl élő magyar nemzetiségiekkel közös kiadású könyveket gondozott. Az Olcsó Könyvtár és a Kentaur könyvek szerkesztője volt.
Várnai Zseni művei
Vas István művei
Vasadi Péter művei
Vásárhelyi Pákozdy Ferenc művei
Végh György művei
Verbőczy Antal művei
Veres Péter művei
Veress Miklós művei
Vészi Endre művei
Vidor Miklós művei
Vihar Béla művei
Villányi László művei
Vörösmarty Mihály művei
Weöres Sándor művei
Zelk Zoltán művei
Bolti készlet  
Vélemény:
ÜZLETI PARTNEREINK
Líra Nagykereskedés
Kiadó Kereskedelmi rendszer
LÍRA CSOPORT KIADÓI
Athenaeum Kiadó
Corvina Kiadó
General Press Könyvkiadó
Magvető Kiadó
Manó Könyvek Kiadó
Menő Könyvek Kiadó
Partvonal Kiadó
Rózsavölgyi és Társa Kiadó
Szépmíves Könyvek Kiadó
LÍRA KÖNYV
Magunkról
Karrier
Líra bolthálózat
Líra Könyvklub
Törzsvásárlói rendszer
Líra nagykereskedelem
Hirdetési lehetőségek
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet   
Belépek a fiókomba!
Elfelejtett jelszó
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............
x