Bővebb ismertető
ELŐSZÓ
Mint rab a zárka Négy fala közt, a
Versbe befogva
élek. E kényszer
Körberekeszti
Tétova, múló
Napjaimat, nincs
Mód, se a kedvem
Nem kerekedne,
Hogy meneküljek.
Nem csak a forma
Zárja a hallást,
Nem csak a benne,
Általa látott
És ide hívott
Tartalom éled
Újra naponta,
Mozgat, igazgat
Életerővel
És akarattal,
Mintha parancsot
Adna, irányít
Is befelé, mint
Minden igazzá
Lett, soha - sem várt
Emberi élmény;
Megbizonyítja,
Hogy nem a kinti
Kapcsolatokkal
Kellene itt, ma
Egyre törődnöm,
És belebuzdít
Abba az útba,
Mely befelé visz,
Abba a lelki
Tájba, ahonnan
Annyi kilátás,
Annyi szerelmes,
Új lehetőség
Ajtaja nyílik.