Csiszoltam tengelyt s verset dal lett és motor [antikvár]

Nagy művet, igazi életművet tart kezében az olvasó. A szerző: Szántai Sándor verseit tartalmazza, az első zsengétől egészen napjainkban írtakig. Nem véletlen a terjedelem, hiszen a 85 éves költő születésnapjára készült, válogatás nélkül, mely versein keresztül lehetőséget ad hosszú élete irodalmi áttekintésére. Ezért sem érez késztetést a könyv méltatója, gondozója, hogy életrajzi adatokat csempésszen az előszóba. Hiszen az írások maguktól beszélnek egy hosszú, tartalmas, alkotói élet sorsáról, versekben írt krónikájáról. Balassa Péter gondolatát helyezem ide mottóként: „Értelmes szenvedély". Talán ez jellemzi legjobban a költőt és ragadja meg olvasás közben a kíváncsi olvasót is. Magunkba öntve és magunkra öltve, közben átérezve az írások komolyságát és fontosságát, az alkotói folyamat részesei lehetünk. A szerző a legnehezebb korban élt, épp ezért időtlen remény tör át napjainak viharain. Néha ingerülten, gyanakvással, felhördülve, mégis a líra elvárásaival összhangban fogalmazza meg a változó, kanyargó évek történéseit A versek az évek rendjével kapaszkodnak össze társadalmi, politikai, irodalom- és helytörténeti kronológiával, mennyiségi méregetés nélkül. Előfordulhat, hogy egy-egy vers mozzanatát az olvasók közül valaki másképpen élte és érezte át: a műben megfogalmazott versek mégis maradjanak a költő szuverén meglátásai. Ez a személyesség kiszámíthatatlan elevensége, szubjektivitása, mely mégis egyetlen áttekinthető verstárrá áll össze, amiben csak a múló idő lehet az iránytű. Stancsics Erzsébet