Bakancsunk áztatja az irgalom [antikvár]

Karácsony másnapján született Budapesten 1936-ban. Édesapját a háború miatt alig ismerhette, édesanyja egyedül neveli fel. Papnak, később orvosnak készül, de életében 1956 forradalma jelenteti a fordulópontot. A harcok idején mentősként dolgozik, amiért életfogytiglani fegyházra ítélik, így ifjúsága meghatározó éveit börtönben tölti. Emberségről, helytállásról szerzett, később olykor megkeseredő tapasztalatai avatják íróvá. Amnesztiával szabadul, de a rendszer sosem bocsát meg neki, ő pedig nem hajlandó alkuba bocsátkozni. Hivatásának megfelelő állást nem kaphat, munkájának értelmét a karrier helyett családjában és hitében találja meg. A rendszerváltozásnak aktív résztvevője, de az azt követő egyre alantasabb politikai játszmákból már visszavonul. Műveiben „a küzdés maga", hazájához, Istenhez, szeretteihez kötött „nehéz hűsége" alakul verssé, drámává.