Könyvesbolti szerelmek [antikvár]

W Prológus H 1983februárja Ha egy évvel ezelőtt azt mondja valaki Juliusnak, hogy egy üres boltban áll majd, a gyerekét tologatva a babakocsiban, és közben azt fontolgatja, hogy megvásárolja az üzletet, soha nem hitte volna el. A babakocsi váratlan szerencse folytán került a tulajdonába. Látta a hirdetést a North Oxford előkelő negyedében tartandó garázsvásárról, és a lelke mélyén szendergő bolhapiac-rajongó nem tudott ellenállni neki. A kiárusítást tartó házaspárnak két pici gyermeke volt, és éppen Párizsba költöztek. A kocsi régimódi volt, talán a királynő tologathatott ilyesmit — vagy még a dajkája. Az asszony csupán öt fontot kért érte. fulius biztos volt abban, hogy valójában sokkal többet ér, és a nő csak kedves akart lenni hozzá. De az utóbbi időszak eseményei megtanították arra, hogy a felajánlott segítséget el kell fogadni. Mégpedig készségesen, mielőtt az illető meggondolná magát. így hát megvette a hasznos holmit. Alaposan kisúrolta fertőtlenítővel — habár már előtte is nagyon tisztának tűnt — majd vett egy új matracot meg takarókat, és már készen is állt a tökéletes fészek a drága kis csöppség számára: a rendelkezésére áll mindaddig, amíg meg nem tanul járni. Mikor teszik meg a gyerekek az első lépéseket? Annak nem volt értelme, hogy Debrától kérdezze meg — az ő zavaros elméjű, szórakozott anyjától. 0 már réges-régen bezárkózott a pacsulival átitatott alagsori lakásába, a Westbourne Grove-on. Hiszen még fulius gyerekkorára sem emlékezett tisztán! Debra szerint fulius