Egy jobb világ [antikvár]

Kevin Temple arra tért magához, hogy hideg folyadék locs-csan az arcára.Egész éjjel úton volt, Indianából szállított friss zöldségeket. Tizenöt perce hagyta el a depót Clevelandben, és máris elfogta az áporodott érzés, hogy túl sok szárított marhahúst öblített le túl sok kávéval. Istenigazából egy dupla sajtbur-gerre vágyott, és noha senkit nem lepne meg egy deréktájon kigömbölyödött kamionos látványa, büszke volt rá, hogy harminckilenc évesen még csak öt kilóval nyomott többet, mint a gimiben.Amikor szirénák hasították szét mögötte a sötétséget, ösz-szerázkódott, majd káromkodott. Biztos elbambult, és rálépett a pedálra. De nem, százhéttel megy. Kimerült volt, de nem annyira kipurcant, hogy átcsalinkázott volna a másik sávba. Talán az egyik hátsó lámpa nem ég? Hajnali négy, a zsaruk biztos csak unatkoznak.Kevin leállt a padkára. Ásított, nyújtózott, majd felkapcsolta a kabinvilágítást, és letekerte az ablakot. Egy hét volt hálaadásig, a hideg levegő jólesett.Az autópálya-rendőr középkorú férfi volt, ösztövér, és kissé farkasra emlékeztetett. Egyenruhája kikeményített, sapkája ellenzője elrejtette a szemét. - Tudja, miért állítottam meg?- Nem, biztos úr.