Cibola meghódítása [antikvár]

Prológus: Bobbie Draper Ezernyi világ, gondolta magában Bobbie, amint bezárult a csővasút ajtaja. És nem csak ezernyi világ. Ezernyi naprendszer. Napok. Gázóriások. Kisbolygó-övezetek. Minden, ahová az emberiség terjeszkedése eddig elért, ezerszeresen megsokszorozva. A vele szemközti ülés felett a képernyőn hírműsor ment, de nem működtek rendesen a hangszórók, és a bemondó hangja túlságosan zizegett ahhoz, hogy ki lehessen venni a szavait. A mellette lévő grafika, amelyre hol ráközelítettek, hol ismét lekicsinyítették, elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy Bobbie követni tudja. Friss adatok érkeztek be a kapukon átküldött szondákról. Egy újabb ismeretlen napról készített képet mutattak, körök rajzolták ki a bolygók keringési pályáját. Mindegyik világ üres volt. Bármi hozta is létre a protomolekulát és lőtte ki a Föld felé az idő mély kútjából, immár nem válaszolt a hívásokra. A híd megépítője már megnyitotta az utat, de nem özönlöttek be hatalmas istenek.