Válóper másodfokon [antikvár]

A báró úrék kisasszony unokája, a rózsadombi villa erkélyén sütkérezve, rajta felejti szemét a szomszédos ház tetején dolgozgató jóképű, izmos testű ácslegényen. A fiú is észreveszi a pillantásokat, és amikor Horthy detektívjei keresik a kommunista ifjúmunkást és apját, ők már - a kisasszony jóvoltából - a bárói villa pincéjének biztos rejtekhelyén húzzák meg magukat. A felszabadulás tavasza pedig egy csúcshegyi házikóban találja a fiatalokat, s a kis család ekkorra már egy új jövevénnyel is szaporodott. Az új világban az üldözött ácsfiúból vezető lesz: gyárigazgató. De ezt feleségének is köszönheti, aki tanulásra ösztönözte, s aki az élet egyéb terheit helyette is vállalta. Életük így szép, tartalmas és boldog. Ebben a harmóniában nő fel köztük a kislány, Mártika, aki azt képzeli, az ő apukája a legszebb, legerősebb, legjobb férfi a világon. Egészen addig, amíg 1956 viharában ez a csodálatos apa gyöngének bizonyul, s hagyja, hogy a szél idegenbe sodorja. A szép családi életnek egyszerre vége. Nagyapa, aki oly büszke volt híressé vált fiára, belebetegszik a csalódásba, Márti anyja pedig, akinek életcélja e nagyszerű férfi szolgálata volt, elveszti lába alól a talajt. És Márti úgy érzi, csakis ő teheti jóvá apja bűnét, csakis ő hozhatja rendbe szétzilált életüket. És cselekedni kezd...