Vándorcirkusz [antikvár]

Ez a novella, mely itt részben átdolgozva kerül az olvasó elé, első irodalmi műveim egyike. Eredeti szövege a Gonosz magányosok című könyvemben jelent meg. Akkor régen, amikor írtam, talán már tudtam valamit arról, amit írok, és azt is hogy miért írom. Ám mindezt csak ma, évek múltán látom maradéktalanul tisztán.Elbeszélésem a kora fijúságról szól, a zsendülő korról, amikor az ember még csupa nyugtalan várakozás és vágyakozás, amikor keres valakit, akit éveinek túlcsorduló érzéseivel eláraszthatna. A kamaszkorról, amikor az első veszteségek, az első csapások és az első árulások - az élet nem fukarkodik velük - aránytalanul jobban fájnak, mintsem megérné, és amikor az ember tehetetlennek érzi magát mindaddig, míg bele nem vetik a mély vízbe: most mutasd meg, tudsz-e úszni! Van, akivel ez talán kevesebb brutalitással történik meg, mint ahogy Fricekkel történt...