Semmelweis Ignác rövid boldogsága [antikvár]

Worst életében nem látott még ilyen snájdig cipőket. Talán fel sem figyelt volna rájuk, ha az új páciens lábbelijének vasalt sarka nem ütöget szinkópákat a csorba köveken. A férfi, akit Worst és kacskakezű HufFenstahl a hónaljánál fogva cipelt végig a folyosón, fülsiketítőén üvöltözött, durván káromkodott, miközben fűzős, cúgos cipőjének sarokvasa folyamatosan a padlóhoz verődött. Ez is csak egy puhány, hozta meg rögvest az ítéletet Worst. Ezzel a jelzővel bélyegzett meg mindenkit, akinek aprócska keze vagy túl sima bőre volt. Ennek a köpcös férfinak ugyan óriási lapátkezei voltak, de lábára drága, mustársárga bőr félcipő simult Ez elégnek bizonyult ahhoz, hogy Worstban feltámadjon a keserű irigység.