Bővebb ismertető
SIENKIEVICZ HENRIK A lengyelországi Lukov-kerület Vola-Okrzejszka nevű falujában született, 1846. május 4-én. Gyermekéveit apja falusi birtokain töltötte el, a hol anyja, a ki szelidlelkű, igen gyöngéd és művelt nő volt, korán fölébresztette kis fiában a könyvek szeretetét. A kis Henrik egyszer nagy láda ócska könyvet talált a padláson, köztük több elfeledett munkát a XVI. és XVII. századból; ezekből tanult meg olvasni s ezekből tanulta meg a régi lengyel nyelvet is, a melynek sok hasznát vette később, midőn az anyagot gyűjtötte históriai regényeihez. Apja 1863-ban Varsóba költözött s fiát a lyceumban taníttatta; de Henrik nem igen tanult. Ekkor már szenvedélyesen szerette az irodalmat s leginkább Dumas meg Walter Scott regényeit olvasta. Nem szeretném, - mondta ő maga később, - ha a fiam is annyi boszuságot okozna nekem, mint a mennyit én okoztam apámnak iskolás deák-koromban. Jól-rosszul elvégezvén a lyceumot, egy évig pihent, vadászgatott apja birtokán, majd ismét visszatért Varsóba, melynek egyetemén a történelmi előadásokat hallgatta. De ezt, ugy látszik, nem a maga jószántából, hanem inkább apja kedvéért tette ; annyi legalább bizonyos, hogy szivesebben irogatott az újságokba, a hol eleintén mint kritikus működött. Első önálló czikke színházi kritika volt s 1869-ben jelent meg a varsói "Heti Szemlében" ; a következő évben (1870) irta meg első regényét, melynek czime : "Hiába!". De sem ez, sem a következő ("Senki sem próféta a hazájában") nem igen tetszett, sőt egyik volt kollégája és életirója megjegyzi, hogy akkor "semmi tehetséget nem láttak benne és semmi sem mutatta, hogy később oly jeles író válik belőle."