Nyugaton a helyzet változatlan [antikvár]

Részlet a könyvből: "Kilenc kilométernyire tanyázunk a front mögött. Tegnap fölváltottak; most tele a gyomrunk szemes babbal, marhahússal, jóllaktunk és elégedettek vagyunk. Még estére is kapott mindenki egy tele főzőedénnyel; azonkívül megduplázták a kolbász és kenyérporciót, - ez már döfi. Ilyen eset rég nem esett: a piros paradicsomfejű szakács valósággal ránktukmálja az ételt; mindenkinek, aki az útjába kerül, int a kanalával és becsületesen megtölti az edényét. Valósággal kétségbe van esve, mert nem tudja, hogyan ürítse ki a gulyáságyúját. Tjaden és Müller felkajtattak egy-egy mosdótálat s színig töltették maguknak tartalékul. Tjaden mohóságból teszi, Müller óvatosságból. Hogy Tjaden hova eszi mindezt, az rejtély előttünk. Sovány, mint a keszeg s olyan is marad. Hanem a legfontosabb az, hogy a dohányporciókat és megduplázták. Mindenki tíz szivart, húsz cigarettát és két darab bagót kapott, - ez már igazán tisztességes dolog. Én a bagómat elcseréltem Katczinskyval, cigarettára, így hát negyven cigarettám van. Ezzel megéri az ember egy napig. A mellett: ez az egész ellátás tulajdonképen nem is minket illet. Ilyen bőkezű nem szokott lenni a porosz. Csak valami tévedésnek köszönhetjük."