Bővebb ismertető
Előszó
Sarusi Mihály Nyílik a savanyauborka-virág című könyve az elmúlt fél évszázad egy-egy évtizedének termését átfogó öt beszélyfüzérében, valamint a további köteteiben - vagy azokból kimaradt, csak folyóiratban - megjelent, összességében majd' másfél száz elbeszélésből válogatódott.
Az összeállító dolgát némiképp megnehezítette, hogy az író javaslatára a kártyabeli nyerőszámhoz, a huszonegyhez igazodva igyekezett e terjedelmi korlátot megtartani. 21 elbeszélés a 150 körüliből No és persze ízlés szerint. Mert nyilván más válogatás is összeállhatott volna e másfél száz „mesebeszéd "-bői! Ha a régi csabai magyar-szlovák hangulatot elbeszélésekbe varázsló írásokat emeli ki, vagy az első időszak kísérletező, kissé vad, „népi avantgárd "-nak mondható írásaira, avagy a háborúk borzalmait, azok retteneteit átélők emlékeit idézőkre, netán a kommunista önkényuralom bűneiből ízelítőt adókra, esetleg a rendszerváltozásnak mondott időket követő furcsaságokat kipellengérező elbeszélésekre összpontosít Nyilván így is, úgy is egészen más kép állhat elénk az író elbeszéléseinek javából válogató könyvből.
Arra törekedtünk, hogy az író valamennyi időszakából, mindegyik korszakára jellemző ízlésvilágot tükröző munkáiból fölmutassa azt, ami együtt már jelezheti, milyen változatos képet fest Sarusi arról a száz évről, amelynek népéletéből merít e sajátos elbeszélői megközelítés. Többnyire a kisember jelenik meg ezekben a beszélyekben, aki elviseli a vele, velük, velünk történteket (Bözsike a Zsilipen, Viki néni röpködő vasfazeka, Szűzanyám, Így vót, ez vót stb.). Meg az is, aki akarva-akaratlanul, tudatosan vagy a lehetetlen helyzetbe belesodródva - ha bukik, ha nem - lázadni merészel