Napkelte [antikvár]

Vasárnapra kimosakodnak a házak. Kimosakodik az utca. Az ünnep ráül nagy méltósággal és nagy csenddel a falura. Az utcákon por helyett húsleves szaga felhőzik. Hajnalban volt itt nagy por, meg este. s nem is a tehéncsorda miatt, hanem mert kiálltak a parasztok nagy seprőkkel a házuk elé s ki-ki túlszárnyalva szomszédja buzgóságát, felverte a port a maga portáján. Nem is annyira a köztisztaság, mint inkább az ünnep kedvéért. Most ragyog a falu ünnepélyes nyugalommal. És ragyog fölötte unalmas kékséggel az égbolt. Ó, tökéletes, megrendíthetetlen nyugalom. Ünnepi ásítás.