Magyar máglya [antikvár]

Pakots József élettörténete úgy kezdődik, mint valami tanulságos iskolai olvasmány. Szegény alvinci iparos fia volt. Gyermekkorában lett árva, ifjúsága keserves küzködések és nélkülözések közt telt el. Abban a korban, amely más fiúnak a testi és szellemi erőgyüjtés ideje, neki a mindennapi kenyér után kellett járnia. Semmit sem kapott ingyen a sorstól, mindenért meg kellett fizetnie. A tudásáért és műveltségéért is keményen megdolgozott, mint Rákhelért a bibliai Jákob.Budapestre jött, a jogi egyetemre, ismeretlenül és pénz nélkül. Nem is lett belőle jogász, hanem kikötött abban a révben, ahol nem kérik számon az embertől a diplomáját, csak a tehetségét: ujságszerkesztőségben. Amit elért életében, azt a maga erejével verekedte ki. Lépésről-lépésre ment előre és fölfelé, mohóság nélkül, de a célját ismerő ember konok kitartásával. Pedig nem is volt egészséges, abban az elkeseredett harcban, melyet a szegénységgel vívott, ott hagyta a féltüdejét.