Karácsonyi kovász [antikvár]

Nora legjobb barátnője rendelkezett egész Svédország legrosszabb pókerarcával. Ezért aztán Nora komolyan aggódni kezdett, amikor látta, hogy Bea rezzenéstelen arccal, ártatlan szemekkel bámul rá, nem pislog zavartan, és a szája sarka sem remeg, bár Nora kétkedve fogadta, amit épp az imént áUított. - így van, esküszöm! - bizonygatta Bea őszinte pillantással. - De na, várjunk csak! - Nora beletörölte lisztes kezét egy piros kockás konyharuhába, és mély levegőt vett. -Idejön egy komplett tévéstáb? Az ÉN pékségembe? - Nem hitt a fülének. Kételkedve vizslatta barátnőjét, de be kellett látnia, hogy nem egy nagyon rossz, nagyon kegyetlen tréfáról van szó. Bea arca elkomorodott, nekitámaszkodott a háta mögött álló konyhapultnak, csípőre tette a kezét, és mélyen Nora szemébe nézett. - Tudod, hogy a Nymansnak szüksége van valami újra, valami gyökeres változásra. Hogy ki tudj mászni ebből a ebből - hadonászott Bea fél kézzel maga előtt, hogy nyomatékot adjon a szavainak. - És most találkozni akarnak veled, hogy megbeszéljétek a részleteket.