Jezabel királyné [antikvár]

Gerince megtört.
Ekkor megkondult a Louvre-ral szemben álló Saint-Germain l'Auxerrois vészharangja, és hirtelen úgy tűnt, mintha Párizs összes harangja szólni kezdene. Elviselhetetlen lárma hallatszott. Üvöltés, sikoltások, kegyetlen és gúnyos röhögés; férfiak és nők halálsikolyai keveredtek a kegyelemért könyörgő kiáltásokkal. – Isten az égben! – suttogta Anjou. – Mit tettünk? Ahogy anyjára nézett, olyasmit látott az arcán, amit eddig még sosem: félelmet. Olyan félelmet, amelyet soha többé senki arcán sem akart látni. A Medici-trilógia izgalmakban és fordulatokban bővelkedő befejező kötetében a világtörténelem egyik legszörnyűbb jelenetének, a Szent Bertalan éji mészárlásnak megidézésével folytatjuk a KÍGYÓASSZONY, a hírhedt Medici Katalin élettörténetét. Az olvasó nyomon követheti AZ OLASZ NŐ zseniális, ám aljas cselszövéseit, egyúttal betekinthet a királyi hálószobák sejtelmes félhomályába, a méregkeverők műhelyébe, vagy a börtönök sötét celláiba egyaránt. A hatalmi harcokat sűrűn átszövik a tragikus, felemelő, olykor számító szerelmek, ám ezek a szálak végül mind összefutnak a francia trón anyakirálynéja, Medici Katalin kezében.