Halott éjszakák [antikvár]

Részlet: "Ha a keleti szél rácsap a Heford-öböl vizére, a csillogó víz színe elborul és megzavarodik, az apró hullámok mérgesen csapkodják a homokos partot. Apálykor a tenger vize megtorlódik a gátnál, ilyenkor a gázolómadarak rikoltozva menekülnek vissza a sáros partok felé, szárnyuk csapkodja a vizet s egymást hívják. Csak a sirályok maradnak ott, tovább keringnek a kavargó áradat fölött s néha-néha lebuknak zsákmány után. Szürke tollukon vízcsepp csillog. A csatorna hosszú. méltóságteljes tarajosai is elutaznak idáig, ha jön a dagály. Messze a folyó torkolatán túl hajtják vissza az édes vizet s tajtékjuk összekeveredik a tenger mély vízével. Barna a dagály, melyet megduzzasztanak az esők és megfest az iszap. Letört galyat, szalmaszálat hordoz magával, korán lehullt levelek, apró madarat, letört bimbót..."