Hajnal után két héttel [antikvár]

Részlet a könyvből: Honfleur, e csinos kis város, Havre de Grace-al szemben félköralakban épült egy magas, erdőborította domb alján. A vörös fedelű házak között régi épület maradványai láthatók; a romba dőlt, szürke falak repedéseiből imitt-amott vad viola kelt ki, mely majd egész éven át sárga, illatos virágokkal díszlik. Kanyargó, a lejtőn kellemesen felvezető uton jutunk a csúcsra, honnan a végtelen messzeségbe terülő tengert pillantjuk meg; a láthatárt ködfátyol homályosítja el, melyet csak pillanatokra hasít meg egy-egy fehér vitorlás hajó, óriási hattyúként tűnve föl a hullámokon. A tetőt buja, zöld pázsit borítja és terebélyes fák fedik, melyek között kápolna áll; a domb csúcsán pedig feszület emelkedik, mely a tengerről már nagy távolságban látható. A lejtő közepe táján van egy kis ház; közönséges lakóház ez, mögötte magas fallal kerített jókora területtel; néhány csaknem lombtalan fa sudara magaslik ki a fal fölött és ámbár szellő alig jár, a sárgult levelek folyton hullanak. Csupán egy berkenyén van még korallszemhez hasonló ernyős gyümölcs, és a kertben a falat befutó venyige - legtovább megtartva lombját - büszkén terjeszti sárgán és vörösen tarkázott leveleit.